A közzétett hivatalos adatok szerint az idén januárban és februárban 1,2 milliárd euróval növekedett Szerbia külföld iránti tartozása, és összességében elérte a 23,8 milliárd eurót. A száraz számadatok magukban nem sokat árulnak el, de ha ezt a bruttó társadalmi össztermék függvényében szenléljük, elmondható, hogy az ország adósság a GDP 79,6 százalékát képezi. A gazdaságtudományban pedig a 80 százalékos szint túllépése a nagyon eladósodott országok sorába léptet. Ha figyelembe vesszük, hogy két évvel ezelőtt az ország külföld iránti tartozása a bruttó társadalmi összterméknek csupán a 65 százaléka volt, akkor van miért aggódni.
A szakemberek szerint a kulcskérdés az, hogy a köztartozás mennyire terheli meg a költségvetést, magyarán, az a nyitja az egésznek, vajon az állam képes-e arra, hogy rendszeresen törlessze az adósságát. Ha nem, akkor könnyen előfordulhat, hogy csődöt mond, s vele együtt azok a bankok is, amelyeken keresztül rendezi tartozásait.
Az idei első kéthavi 1,2 milliárd eurós eladósodás nem túl biztató. A legújabb kölcsönt 400 millió dollár értékben a francia Sociate Generale Banktól vette fel az ország, viszont a legnagyobb tételű adósságot az állampapírok eladásából halmozta fel. Más vélemény szerint az ország még távol áll attól, hogy Görögország szintjére süllyedjen, ám a jelekből ítélve követi példáját. Az a fontos, hogy az állam rendszeresen törlessze adósságát, és ügyeljen arra, ne terhelje le magát jobban a megengedettnél. Mindenesetre veszélyes lehet az a tény, hogy az ország külső adóssága eléri a bruttóban kifejezett társadalmi össztermék 80 százalékát. Így jelenleg ott tart Szerbia, hogy magas fokú a kölcsönkockázat, többe kerül az adósság törlesztése, és a jövőben nehezebben fog újabb forrást találni kölcsönlehetőségre. Az biztos, hogy az állami papírok iránt a jövőben is lesz érdeklődés, de a spekulánsok bizonyára nem lesznek elégedettek az állam által felkínált 14 százalékos kamattal, hanem ennél magasabbat kérnek, ami majd újabb próbatételt jelent a költségvetésnek.
Talán érdemes megemlíteni a Világbank állásfoglalását az eladósodás mértékével kapcsolatban. Ugyanis az a nézetük, hogy ha egy országnak a köztartozása a bruttó társadalmi össztermék 30 százaléka alatt van, enyhén eladósodottnak számít. Ha a tartozás a bruttó társadalmi össztermék 30–60 százaléka közé tehető, az közepes eladósodottságot jelent, viszont ha a tartozás meghaladja a bruttó társadalmi össztermék 60 százalékát, akkor már az érintett országot jócskán eladósodottnak kiáltják ki. Ezt a határt Szerbia már jóval túllépte.
