Felszólítás érkezett Belgrádba az Európai Bizottságtól, amelyben kifogásolják a Köztársasági Képviselőház döntését az üzemanyag utáni jövedéki adó növeléséről, erősítette meg a hírt a hétvégén Božidar Đelić kormányalelnök. Kifogásolják, hogy a jövedéki adó növelését csakis a külföldi tőkevonzásban levő magántöltő-állomásokra vonatkoztatják.
Mint ismeretes, a kormány megkerülésével az egyik szerbiai szocialista párti képviselő indítványozta ezt a módosítási javaslatot, amit december utolsó napjaiban elfogadtak a parlamentben. A lényege abban rejlik, hogy a hazai finomítókban előállított üzemanyagra ne rójanak ki luxusadót, viszont a behozatalira igen. A szóban forgó pártnak a politikusa, Dušan Bajatović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) igazgatója is.
A jogszabály mintegy két hónapos alkalmazását követően reagált az Európai Bizottság, mondván, Szerbia nem tiszteli az ország és az Európai Unió között megkötött átmeneti kereskedelmi egyezményt, sőt mi több, megszegte azt. Ajánlást juttatott el a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz, melyben a törvénymódosítási javaslat visszaállítását követeli. A lényeg, hogy a kormány ne állítsa előnyösebb helyzetbe egyik üzemanyag-forgalmazót sem, vagyis se a hazai kőolajipari vállalat, se az importőrök ne élvezzenek megkülönböztetett helyzetet. A szabadpiac elvének kellene érvényesülnie, egyenlő esélyt adva mindenkinek.
Az biztos, hogy az országra nézve szégyen, hogy külföldről kellett beinteni a törvényszegés miatt, de úgy látszik, ha egy kis remény van arra, hogy az államkasszát feltölthetik némi bevétellel a honatyák, akkor félreteszik a szemérmességüket. Milan Ćulibrkot, a belgrádi Ekonom:east gazdasági hetilap főszerkesztőjét kérdeztük véleményéről:
– Elsősorban már az is komolytalan dolog, hogy a törvénymódosítási javaslat beterjesztője egy szocialista képviselő volt, aki se a kormánnyal, se az illetékes pénzügyminisztériummal nem egyeztetett előzőleg. Mindez az év végi törvénymódosítási hajrában történt, ezért azt is hihetnénk, hogy elsiklott ez az indítvány a többi között. Ezért eshetett meg, hogy a kőolajszármazékok árának liberalizációja helyett, amitől azt vártuk, hogy olcsóbb lesz a üzemanyag, az még drágább lett. De nem mindegyik, mert csupán a külföldi többségi tulajdonban levő magántöltő-állomások esetében érvényesítették a magasabb jövedéki adót. Tudhattuk volna, hogy ezt az Európai Bizottság nem fogja jó szemmel nézni, mert a világ bármelyik országában az efféle lépést a szabadpiac elvének megszegése és a szabad verseny meggátolásaként kezelik. Ugyanis egyenlőtlen helyzetbe hozza a különböző feleket. Egy ilyen döntés felelőtlen hozzáállás, nem mellékesen tiltott is. Tudható volt, hogy ez törvénybe ütköző, és azon is elcsodálkozhatunk, hogy az illetékesek és az érintettek bölcsen hallgattak. Ezután jogosan vetődik fel a kérdés, hogy vajon a szerb kormány miért várt két hónapot, és miért az Európai Bizottságnak kellett közbeszólnia. Egyértelmű, hogy miért –, mondja Ćulibrk. Az volt a honatyák elképzelése, hogyha ideig-óráig is, de szépen, csendesen a jövedéki adóból származó pénzzel töltik az államkasszát. Ebből a hozzáállásból az derül ki, hogy tudatosan szegték meg a jogszabályt, az Európai Bizottság elveit, csak azon egyszerű oknál fogva, hogy minél több pénzt söpörjenek be. Nem vitás, hogy ez így van, és ez arra enged következtetni, nagy baj van a költségvetéssel, óriási a hiány, amelyet minden módon és eszközzel igyekeznek elkendőzni.
