Egyes sajtóhírek szerint a szerb kormány holnapi ülésén napirendre kerülnek a cukor árának csökkentését célzó intézkedések is, vagyis hogy elfogadhatóbb áron és nagyobb mennyiségben kerülhessen a fogyasztó elé. A gond orvoslása érdekében mintegy 30 000–40 000 tonnát terveznek piacra dobni a Köztársasági Árutartalékok készletéből.
Sokan a kormány holnapi, csütörtöki döntésétől várják a cukor körüli bonyodalmak megoldását, és olyan intézkedéseket, melyek révén olcsóbb és több lesz a boltokban. A mostani helyzet már tarthatatlan, hiszen helyenként a 115 dinárt is eléri a cukor kilónkénti ára.
A drágításnak különösebb okai nem voltak. Tavaly bőséges volt a termés, kétharmadát külföldre szállították, ami arra engedne következtetni, volt elég cukor az országban. Ez mégsem gátolta meg a cukorgyárakat abban, hogy majdnem a duplájára növeljék az árát. Jelenleg 96 és 102 dinár között alakul e terméknek a kiskereskedelmi ára, de akadnak olyan helyek, ahol 115 dinárért árusítják.
Egy évvel ezelőtt még átlagban 49 dinárt fizettek a cukorért a beszerzőknek az üzletek, majd tavaly szeptemberben 48 százalékkal hirtelen megnövekedett az ára, és 73 dinárt kellett érte fizetni. Ez a folyamat folytatódott egész a tavalyi év végéig, amikor a 86 dináros árat érte el, s aztán január közepén 100 dinár fölé szökött.
Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter még a hétvégén bejelentette, hogy hamarosan olyan kormányintézkedést fognak foganatosítani, amely hozzájárul a cukorellátás stabilizálódásához és a termék árának a visszaállításához. Mint mondta, stratégiai fontosságú élelmiszerről van szó, ezért a kormánynak közbe kell lépnie. A sajtókörökből kiszűrődött hírek szerint a kormány arra készül, hogy az árutartalékokból cukrot dob a piacra, s ezzel letöri a termék árát. De az sem kizárt, hogy a termelőkkel is tárgyalni fognak.
Tavaly meglehetősen jó cukorrépatermés volt, és 472 000 tonna cukrot állítottak elő, ebből 280 000 tonnát szállítottak külföldre. Az itthon maradt mennyiség bőven elegendő lenne a hazai szükségletekre. A belgrádi tudományos kutatóközpont adatai szerint az éves szerbiai cukorszükséglet nem haladja meg a 150 000 tonnát. Ebből kiderül, hogy legalább 100 000 tonnás többlettel rendelkezik az ország, ami elegendő ahhoz, hogy az árat letörjék. Vojislav Stanković, az említett intézet munkatársa úgy vélekedik, hogy a kormánynak legalább 30 000–40 000 tonna cukrot kellene az árutartalékokból a piacra dobnia, s akkor helyre állhatna a cukor ára.
Olga Čurović, az ipari növénytermelők ügyviteli közösségének az igazgatója úgy vélekedik, hogy pillanatnyilag stabil a cukorellátás a hazai piacon, egyáltalán nem kell attól tartani, hogy áruhiány lép fel. Az sem hat zavarólag, hogy az édességek, csemegék és a gyümölcslékészítők az utóbbi időben tetemesebb mennyiségű cukrot vásároltak fel, ez az ő üzletpolitikájuk volt és a számításuk, de a piacon nem okozott megingást. Mindenki megteheti, ha szüksége van rá, hogy otthon saját tartalékot halmozzon fel, valószínűleg így tettek azok, akik sok cukrot használnak a termékeik készítésekor. Minden bizonnyal azért, mert azt tapasztalták, hogy világszerte a cukor és az abból készült élelmiszer ára növekedett. Viszont Čurović asszony azt gyanítja, hogy nálunk egyszerűen az történt, hogy az üzletláncok vezetői gondoltak egyet és a nagyobb bevétel megvalósítása érdekében önkényesen megemelték a cukor árát.
