A lízingről szóló törvény módosítási javaslatát december végén terjesztette a parlament elé a köztársasági kormány, várhatóan 2011 első negyedévében tárgyalnak majd róla, s fogadják el a javaslatot a képviselők. Ha ez megtörténik, hazánkban is lehetőség nyílik a lakáslízing bevezetésére, vagyis arra, hogy a leggyakrabban a gépkocsik vétele esetében alkalmazott pénzügyi szolgáltatást lakásvétel esetében is alkalmazni lehessen.
Lakáslízing már jó ideje létezik az európai országok nagy részében, a gyakorlat mégis azt mutatja, ahol mód is van rá, ott se igen használják ki azt, inkább a lakáshitel mellett döntenek az emberek, hacsak tehetik.
Horvátországban például, már a kilencvenes évek vége felé bevezették a lakáslízinget, mégis, a legnagyobb mértékben a jogi személyek használják annak lehetőségeit. Az állam tavaly megszüntette a lízingtörlesztési részletekre kivetett áruforgalmi adót, s ezzel a lépéssel jóval kedvezőbbé tette a lízingbevevés feltételeit, azt remélve, a magánszemélyek majd könnyebben döntenek lakáslízing mellett. Ennek ellenére az eddigiekig a horvátok döntő többsége szintén inkább csak gépjárművet, hajót és felszereléseket lízingelt. Legyen szó házról, lakásról vagy irodahelyiségről, a kedvező feltételek ellenére is jóval népszerűbbek az országban a hitelek. A lízingbeadó cégek azon a véleményen vannak, hogy a következő időszakban, években, szebb napok várnak rájuk, hiszen a kamatok szinte kiegyenlítődtek banki kölcsönök kamataival, hét százalék körül mozognak, lízingbeadótól függően. Hátrányok mégis vannak: ha valaki lakáslízingre adná a fejét, csak azok közül a lakások közül választhat, melyek jogi személy tulajdonát képezik, hiszen a lízingbeadó csak ilyen, az adórendszer részét képező ingatlant vehet meg, s adhatja lízingbe ügyfelének. Másik probléma, hogy nincsenek általános lízingszerződési feltételek. A lízingbeadók minden egyes ügyfelük anyagi helyzetét külön-külön vizsgálják, s a felmérés eredményének a függvényében határozzák végül meg a szerződési feltételeket. Horvátországban 25 és 30 százalék között mozog a kötelező letét nagysága lízingbevevés esetén.
Csehországban sem tér el sokban a helyzet, az ingatlanvásárlás területén a hitelek aratnak. A csehek 2010-ben összesen 3,36 milliárd eurós értékben vettek fel lakáshiteleket, ehhez viszonyítva a lakáslízing szinte elhanyagolható. A hitelek kifizetődőbbek, s nemcsak azért, mert a kataszterben rögtön az új tulajdonos nevére jegyzik be a lakást, hanem a kamatok is alacsonyabbak legalább 2-3 százalékkal, s az állam is szubvencionálja a lakáshiteleket, így évente akár ezer eurót is meg lehet spórolni, ha valaki a lakáshitel felvétele mellett dönt. A lízingbeadókkal kapcsolatos rossz tapasztalatok miatt is viszolyognak a csehországiak a lakáslízingtől, voltak az országban már olyan csődesetek, amikor a lízingbe adott lakások is a cég tartozásainak a fedezésére szolgáltak...
Németországban nem lehet lízingre lakást venni, annak ellenére, hogy az ingatlanpiac már évek óta növekvőben van. A 82 millió lakosra mintegy 39,5 millió lakás jut. A banki hitelek kedvezőnek számítanak, 3,14 és 4,58 százalék között alakulnak.
