A régióban Szerbia és Románia pénznemei számítanak a legingatagabbaknak, a gazdasági világválság kitörésétől a tavalyi év végéig terjedő időszakban csak a román lej szerepelt rosszabbul a szerbiai dinárnál.
A hazai pénznem árfolyama csak a 2010-es év első tíz hónapjában 9,6 százalékkal lett gyengébb. A rekorder dinár mögött jócskán lemaradva kullog a magyar forint, mely 2,2 százalékkal ért kevesebbet, a forintot a román lej követi a maga 0,9 százalékos visszaesésével. A macedón dénár 0,7 százalékkal lett gyengébb, tette közzé a belgrádi sajtó. A 2010-es egész évi adatok sem fognak eltérni nagyban az első tíz hónapra vonatkozóktól. A dinár tavalyi „eredményei“ nem egészen állnak összhangban azzal amit Dejan Šoškić bankkormányzó korábban mondott, történetesen azzal, hogy a dinár gyengülése teljesen normális, s aki ebben kételkedne, nézze meg, mi történik a régió többi országának a valutájával.
Az európai valutaárfolyamokról, s a dinár hanyatlásáról szólva Goran Nikolić közgazdász elmondta, a kelet-európai államok többségének a valutája egészen 2008 végéig jelentős mértékben erősödött. Különösen Szlovákia esetét lehet kiemelni, mely 2009-ben vált az eurózóna tagállamává, s melynek valutája a múlt század kilencvenes éveiben tapasztalt elértéktelenedését követően az új évezred beállta után 45,2 százalékkal erősödött. A közgazdászkijelentette, az elmúlt időszakban Macedónia és Albánia valutája mérsékelt változásokon ment keresztül, s a régióban Szerbia és Románia pénznemei a legingatagabbak, ha 2000 elejétől vizsgáljuk az euróhoz viszonyított árfolyamokat, csak a román valuta szerepelt rosszabbul a mi dinárunknál – szögezte le Nikolić.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a dinár valamelyest erősödött tegnap, 0,18 százalékkal ért többet, s a középárfolyam szerint 104,7584 dinárt kellett fizetni egy euróért. A pénteki árfolyamhoz képest ez 19 parával kevesebb. A központi bank ezúttal nem avatkozott be a bankközi devizapiacon, de az év eleje óta már vett ötmillió eurót, hogy elejét vegye a túlságosan nagy napi árfolyam-ingadozásoknak.
Miodrag Zdravković közgazdász szerint Szerbiában túl sokat foglalkoznak a dinár árfolyamával és az árak alakulásával, s emiatt a kormány a kelleténél jóval kevesebbet foglalkozik az ipar fellendítésével. Ha összehasonlítjuk a szerbiai és a boszniai gyáripari adatokat, arra figyelhetünk fel, hogy a boszniai az elmúlt öt év folyamán negyven százalékkal emelkedett, külön a feldolgozóipar pedig ötven százalékkal erősödött. Szerbiában, ezzel szemben, a gyáripar ma is ugyanazon a szinten van, mint fél évtizeddel ezelőtt, a feldolgozóipar esetében pedig három százalékos visszaesést jegyeztek.
