2026. május 12., kedd

Valutasorsok

Dollár, euró, jüan – változások előtt mindhárom pénznem

(Szlovéniai tudósítónktól)

Kétféle álláspont is létezik ma az európai pénzrendszer megmentése érdekében: az egyik azonnal búcsút intene az eurónak, újra bevezetné a nemzeti valutákat, így az országok nagyobb hatással lehetnének saját gazdaságuk versenyképességére, a másik pedig kétféle eurót alkalmazna, a déli eurót, melyet a mediterránium államai használnának, és az északit, vagy más néven szupereurót, melyet csupán az EU nyugati és északi államai vezethetnének be.

Vajon kialakulóban van-e, esetleg máris kialakult a valutaháború az Egyesült Államok, Ázsia és Európa között, mi történik valójában a dollárral, az euróval és a jüannal, és milyen gazdasági viszonyban van egymással a három kontinens? Erről és hasonló témákról tárgyaltak a nemrég Portorožban megtartott XII. Üzleti Konferencián. Számos szlovén és külföldről érkezett közgazdász mondta el véleményét a világgazdaság 2011-es felépüléséről és az azzal kapcsolatos prognózisokról.

A témához, többek között, prof. dr. Richard Baldwin, a genfi Gazdaságpolitikai Kutatások Intézetének elemzője, prof. dr. Joachim Scheide, a németországi, kieli Világgazdasági Intézet kutatója, valamint prof. dr. Ivan Ribnikar és prof. dr. Mojmir Mrak, a ljubljanai Gazdasági Kar tanárai szóltak hozzá.



MANIPULÁLT JÜANÁRFOLYAM

A vita során kitértek azokra az amerikai vádakra is, melyek szerint Kína szándékosan, mesterséges árfolyamot kialakítva tartja alacsony szinten a jüant, hogy a kínai áru konkurens maradhasson a világpiacon. E kérdés kapcsán merült fel egy esetleges valutaháború kialakulásának veszélye, egy, a múlt század harmincas éveiben létrejött gazdasági harcé, amikor is a különböző országok pénznemük folyamatos leértékelésével próbálták fenntartani a kiviteli cikkek rövid távú versenyképességét. A felszólalók egyetértettek abban, ha manipulációnak lehet nevezni a kínai valutapolitikát, akkor ugyanannak nevezhető a világszinten másik két nagy játékosnak tartott amerikai Fed, illetve az Európai Központi Bank viselkedése is, melyek viszont a kamatok nagyságát őrzik a történelminek számító minimumon.

A konferencián állást foglalók szerint igaz, hogy Kína rohamosan fejlődik, egyre gazdagabb, s már akkora középosztállyal rendelkezik, mint Európa, továbbra is 500 millió ember a szegények rétegébe sorolható, s ez szociális bizonytalanságot teremt az óriásállamban. Állandó jellegűek a tömeges migrációk az ipari központok felé, s hogy ezt a dinamikát „fedezni tudja”, Kínának elengedhetetlenül exportálnia kell. A „trükk” mindeddig abban állt, hogy az igen alulértékelt valuta mellett a bérek viszonylag kiegyensúlyozottak voltak, így szavatolva az ipar gyors terjeszkedését. A kínai vezetés most attól tart, hogy ha túl gyorsan erősödne a jüan, az államon belüli egyenlőtlenségek miatti szociális feszültség is alaposan felerősödne, ami viszont könnyen recesszióba rántaná az addig szélsebesen fejlődő kínai gazdaságot.

A tanácskozáson elhangzott, Kínának nem érdeke az Egyesült Államokkal kialakított kereskedelmi harc. Előbb-utóbb szükség mutatkozik majd a jüan felértékelésére, ami problémákat okoz az infláció és a túlterhelt gazdaság miatt. Hatalmas külkereskedelmi többlete, felhalmozódott tartaléka van az államnak, s hogy ezt a pénzt ne veszítse el, előbb-utóbb a jüan felértékelése mellett kell döntenie. Ebben az esetben a bérek emelkedni kezdenek, ami maga után vonja majd az árak emelkedését is – hangzott el a konferencián.



SZÁNDÉKOSAN DEVALVÁLT DOLLÁR

Az Egyesült Államok érdeke mielőbb kilábalni a gazdasági válságból, s ennek egyik lehetséges módszere a dollár devalvációja is lehet. Ilyen lépésekre korábban is volt példa, ma azonban valamivel bonyolultabb a helyzet, mivel nemcsak egy állam recessziójáról beszélhetünk, hanem valamennyiéről, s nem értékelheti le minden gazdasági krízis sújtotta ország a valutáját. Egyes közgazdászok úgy vélik, az Egyesült Államoknak hagynia kéne, hogy a tervezettnél valamelyest magasabb legyen az infláció, mert az egyrészt jó hatással lenne a ma még küszködő gazdaságra, másrészt az eladósodottság átfogó problémájára is gyógyírként hatna. Az amerikai vezetők nyilvánosan sosem beszélnek arról, hogy a gyenge dollár jó lehet, de a gyakorlatban mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék árfolyamát.

Barack Obama elnök azon kijelentését, mely szerint az USA a következő öt évben megkétszerezi a kivitelt, a konferencia felszólalói elképzelhetetlennek tartották, hacsak nem csökkentik a dollár árfolyamát annyira, hogy egy euróért 1,8 dollárt kelljen fizetni. Ez a forgatókönyv korántsem tekinthető kizártnak, mivel a jövőben nemcsak a dollár szándékos devalvációja vezethet elértéktelenedéshez, hanem azt a befektetők hangulatváltozása is diktálhatja. Ez utóbbi senkinek sem tenne jót – egyeztek ki a szakértők.



KÉTFÉLE EURÓT?

Az euróval kapcsolatban elhangzott, sokan már bevezetésekor figyelmeztettek, nem lehet egészséges monetáris uniót teremteni fiskális, sőt, politikai unió nélkül. Ha mégis létrehozzák, fennáll egy válság kialakulásának a lehetősége – intették megfontolásra akkoriban az unió illetékeseit a közgazdászok. A krízis tehát nem beharangozatlanul következett be Európában. Ma kétféle álláspont is létezik: az egyik azonnal búcsút intene az eurónak, újra bevezetné a nemzeti valutákat, visszaállítaná a nemzeti monetáris politikákat, és ezzel az államok újra hatással lehetnének saját gazdaságuk versenyképességére. A másik pedig kétféle eurót alkalmazna, a déli eurót, melyet a mediterrán államok használnának, s az északi, vagy más néven szuper-eurót, melyet az EU nyugati és északi államai vezethetnének be, azok, amelyek nagyobb kiviteli kapacitásokkal, erősebb gazdasággal, „fegyelmezettebb” pénzügyi rendszerrel rendelkeznek. Egyelőre egyik ötletet sem támogatják szélesebb körökben, de mint azt a közgazdászok mondják, a krízis esetleges elmélyülése egy csapásra megváltoztathat mindent.

Az eurónak nem az a legnagyobb problémája, hogy sok országban használják fizetőeszközként, hanem az, hogy az Európai Központi Bank mögött nem áll egyetlen erős intézmény sem. Ez nem jellemző az angol fontra vagy az amerikai dollárra, s ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell, intézményes hátteret kell szavatolni az eurónak is.

Magyar ember Magyar Szót érdemel