Hosszas előkészületek után végre elkészült, és tegnap bemutatták Vajdaság geotermális atlaszát, ami szemre is egy szép kiadvány, a tartalmát tekintve pedig meglehetősen részletes tanulmány a Vajdaság területén található 2000 méternél mélyebb geotermális furatokról. Ezt az alapos munkát a Vajdaságban fellelhető geotermális lehetőségek értékeléséről és az állapotok felméréséről szóló stúdium alapján készítették el, amelyen 2006 és 2008 között dolgoztak, s ezt követően újabb két évre volt szükség mire nyomtatott formában is megjelenhetett a kimutatás. A könyvszerű A3-as méretű lapokat tartalmazó atlaszban 10 térképet találunk, amelyeknek aránya 1:300 000, ezenkívül egy részletes táblázatot lelhetünk fel, ahol magyarázatot kapunk az adatbázisok használatára, ugyanis 120 leíró és számokban kifejezett adat található itt meg, mind a 78 vajdasági geotermális furatra vonatkozólag. Ezt a nagy munkát a tartományi energetikai és ásványi nyersanyagok feltárásával megbízott titkárság pénzelte, s talán fontos még azt is megjegyezni, hogy a geotermális furatok részletes bemutatása mellett 200 kőolaj és kőolaj földgázzal kombinált furat ismertetője is fellelhető.
Mindez a nyilvánosság szempontjából azért fontos, fejtette ki Radoslav Striković , az illetékes tartományi titkár, mert a jövő energiaforrása a geotermális energia felhasználása. Egyelőre csak a két kilométeres mélységben lévő furatok kínálta lehetőségeket térképezték fel, de feltett szándékuk, hogy a jövőben a 3 kilométer mélyen fekvő felhasználható nyersanyagokról is bemutatót készítsenek. A titkár felmérése szerint sajnos Vajdaságban nem használják úgy ki az energiát ahogy a természet kínálta lehetőségek ezt megengednék, hiszen a 78 furat körül alig működik néhány. Az oka ennek részben az állam adminisztratív hozzáállása is a dolgokhoz, hiszen talán az a legnagyobb gond, hogy a jogi oldala a kérdésnek nincs megoldva. Például 12–15 furat rendelkezik úgynevezett kiaknázási joggal, felhasználási joga pedig alig tíznek van. A legtöbb furatot az állami kőolajipari vállalat használja, kivéve hármat, amelyik magánkézben van. Egyik se működhet gondtalanul, mert az állami vállalat esetében mondjuk azzal is gond van, hogy a furatok például magántulajdonban lévő területen vannak, de ezenkívül a tulajdonosok esetében megnevezhető az állam is vagy szövetkezetek. Jó lenne összefogott erővel oda hatni, hogy a geotermális energia hasznosítása minél előbb, s minél jobban működjön, hiszen a beruházók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak ezen lehetőségek iránt. Érdeklődnek a szlovákok, szlovének és a magyarok, talán idejekorán azt kellene elérni, hogy az újonnan jött beruházók ne kezdjenek újabb furatokat kiaknázni, hanem a meglévőket hasznosítsák. Az atlasz tegnapi bemutatóján a belgrádi bányászati és geológiai kar képviseletében az egyik laboratóriumi szakmunkatárs, Mica Martinović úgy nyilatkozott, hogy Vajdaságban és egyáltalán az alföldön óriási lehetőségek és tartalékok vannak a geotermális energia tekintetében és sajnos ennek csak egy töredékét hasznosítják a gyakorlatban. Az ő adatai szerint mindössze 0,04 százalékot aknáznak ki és alkalmaznak a mindennapi életben, pedig Európában a legújabb trend egyre inkább más megújuló energiaforrások mellett a geotermális energia hasznosítása felé fordul. Igaz, hogy nagy befektetés a geotermális energia kinyerése, viszont nagyon kifizetődő, mert a befektetett pénz 5–6 év használat alatt megtérül.
