Még 1924 októberében egy milánói nemzetközi pénzügyi értekezleten született meg a döntés, hogy október 31-ét kikiáltják a takarékosság világnapjává. Mivel az idén október 31-e vasárnapra esik, így a szabály szerint már október 30-ától kezdetét veszi a banki kedvezményes csomag kínálata, ami legalább egy hétig, azaz november 7-éig tart. Nálunk eddig az volt a szokás, hogy a legtöbb hazai pénzintézet ezt az egy hetet is kitolta. Legtöbbjük egész november 30-áig, de a válság begyűrűzésének évében, 2008-ban, nagyon sokan december 31-éig meghosszabbították a kedvezményes szolgáltatás igénylésének lehetőségét. Az idén erre ne számítsunk! Az eddigi reklámkampányból ítélve ezúttal a bankok nem sok meglepetést rejtegetnek számunkra, nem fognak elkényeztetni bennünket, ne számítsunk csillagászati összegű kamatokra, kétszámjegyű kamatszázalékot egészen biztosan senki sem fog felajánlani.
Pedig tavaly és tavalyelőtt versengtek egymással a bankok, hogy melyik tud kedvezőbb feltételt kínálni az ügyfeleinek. Egymásra licitáltak, srófolták felfelé a kamatszázalékot, mert szükségük volt a pénzre. A 2008-as válság beköszöntésekor az emberek fejvesztve rohantak a pénzintézetekbe és vették fel a takarékjukat, nehogy odavesszen. Rövid idő alatt szinte kiürítették a bankokat. Ekkor kellett a csali. Bizony több mint 10 százalékos kamatot ígértek az euróban lekötött betétekre, a dinárban lekötöttre majd a kétszeresét, csakhogy legyen pénztartalékuk. Azóta lassan nőtt a polgárok bizalma a bankokban, erről tanúskodik az adat, hogy jelenleg 6,7 milliárd eurót tartanak a pénzintézetekben lekötve. S talán az is önmagáért beszél, hogy az elmúlt háromnegyed évben 570 millió eurót kötöttek le a betétesek. Ezek szerint a bankároknak nem kell attól tartaniuk, hogy nem lesz elég forgatni való pénzük. Talán csupán a dinárt hiányolják, s ezért a mostani kampány a dinártakarékosságra összpontosít. Tény ugyanis, hogy a takarékok 98,5 százaléka euró alapú, s mindössze 1,5 százalékban takarékoskodnak dinárban a polgárok. Egyértelmű, hogy a pénzintézeteknek nagyobb szükségük lenne a hazai valutára, így a takarékossági hét alkalmával azzal csábítják a lakosságot, hogy a 3–6 hónapig lekötött dinártakarékért 7–12 százalékos kamatot fizetnek, az egyéves lekötésért pedig 9–14 százalékot számítanak majd fel. Viszont az euró esetében a 3–6 havi lekötésért 3–6 százalékos, az egyévesért 5,5–8,5 százalékos kamat jár. Az egy évnél hosszabb időre vonatkozó lekötések esetében az euróért 7–9, a dinárért pedig 10–16 százalékot fizetnek majd. Persze pénzintézetenként eltérő, hogy a takarékossági hét alkalmával melyik mennyit hajlandó fizetni a klienseinek. Egy biztos, a külföldi bankok Európa-szerte még mindig jóval kevesebb – legfeljebb 1,3–4 százalék – kamatot kínálnak az eurótakarékért, mint a hazaiak.
Nemcsak a kamat az egyetlen mézesmadzag, amivel az ügyfeleket csábítják a bankok. Más kedvezményeket is szokás ilyenkor felkínálni, pl. bankkártyát, a kölcsönrész azonnali felvételét vagy a lekötött összeg egy részével – mondjuk akár 50 százalékával – való szabad rendelkezést és biztosítási lehetőségeket. De az idén még az említett kedvezményekkel sem rukkoltak igazán elő a bankok. A svájci frank és az amerikai dollár úgy tűnik, hogy hiánycikk pénzintézeteinkben, mert e két valuta esetében itt-ott kedvezőbb ígéreteket tesznek.
A szakemberek azt tanácsolják a töprengő ügyfeleknek, hogy nézzenek szét a bankok között, melyik milyen feltételekkel kecsegtet, és mindig arra essen a választásuk, amelyik a legnagyobb kamatot ígéri. Ha már élnek a takarékossági hét nyújtotta lehetőséggel, akkor a pénzüket legalább egy évre érdemes lekötni, mert az a következő évben ugyanakkor fog felszabadulni, amikor a bankok ismét a kedvezményes feltételeket kínálják. Hátha akkor is élni kívánnak a lehetőséggel. Azért is érdemes kihasználni a mostani kedvezményt, legalább egy éven át, mert ha év közben felszabadul a pénzük és úgy döntenek, hogy továbbra is lekötnék, akkor biztos, hogy ezt kedvezőtlenebb feltételekkel tehetik meg. A közgazdászok attól is óva intik a polgárokat, hogy a meglévő valutájukat átváltsák svájci frankra vagy amerikai dollárra, mert azért esetleg kedvezőbb kamat jár. Ne tegyék! Az átváltás többe fog kerülni, mint amennyit a magasabb kamattal nyerhetnek. Tulajdonképpen ezt tanácsolják a dinárra vonatkozólag is. Ha már euróban van a pénzük, ne váltsák át dinárra csak azért, mert jelenleg a dinárért sokkal kedvezőbb kamat jár. A banki ajándékokkal is visszafogottan éljenek, járjanak utána, hogy miben rejlik az adott ajándék lényege, és érdeklődjék meg, hogy mennyibe fog ez kerülni, fizetni kell-e érte valamit, mondjuk kezelési költséget, vagy valóban kimondottan ajándék az, amit adnak, mondanak.
