Az államvezetés nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrások hasznosítására, pedig ma már egyetlen ország sem alapozhatja energiaellátását kizárólag klasszikus energiahordozókra – hangzott el az Újvidéken tegnap kezdődött kétnapos nemzetközi tanácskozás megnyitóján. A megújuló energiaforrásokról szóló konferencián tizenkét különböző nagykövetség képviselője számol be az alternatív energia felhasználási módjaival kapcsolatos hazai tapasztalatairól.
– A vajdasági rét, a határ tele van hasznosítható, megújuló energiaforrással, mint a szalma, a kukoricaszár, csak le kellene hajolnunk, és ki kellene használnunk a tartalékainkat. Ha rendelkezésünkre álló biomassza legalább egyharmadát kiaknáznánk, akkor nem kellene az amúgy is szűkös eszközeinket 1,5 millió tonna kőolaj behozatalára költeni. Ehelyett jó gazdálkodással, a mezőgazdaság és a vállalkozás serkentésével a saját erőforrásainkat hasznosíthatnánk. A szakemberek szerint három kilogramm szalma elégetésekor ugyanannyi energia szabadul fel, mint egy kilogramm fűtőolaj elégésekor. Tehát a képlet egyszerű, és rajtunk áll, hogy hasznosítjuk-e mindazt, ami a közvetlen környezetünkben van – ezekkel a szavakkal indította Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke tegnap Újvidéken a megújuló energiaforrások hasznosításáról szóló kétnapos nemzetközi tanácskozást, amelynek immáron negyedszer ad otthont a vajdasági parlament. A düsseldorfi INEA Európai Ügyek Intézete, az újvidéki TNC Konsalting és a szintén tartományi fővárosi energiahasznosítással foglalkozó központ közös összefogásával került sor e szakmai összejövetel megszervezésére, amelynek tegnap az Energetikai biztonság és a megújuló energiaforrások volt a témája.
Dr. Tihomir Simić, a fórum házigazdája bejelentette, hogy legalább 300 érdeklődő vesz részt a rendezvényen, amelyről mintegy 40 szakmunkát fognak megjelentetni, ezzel is megpróbálják elősegíteni, hogy az alternatív energiaforrásokat minél okosabban használjuk Vajdaságban. A többi, előttünk lévő állam sikeres gyakorlatát kellene nekünk is követnünk, ezt a célt szolgálja a rendezvényen a 12 különböző nagykövetség képviselőinek jelenléte, akik a befektetési lehetőségekről, az energia felhasználási módjairól próbálják átadni tapasztalataikat a hazai szakembereknek.
KIEGÉSZITŐ ENERGIAFORRÁSOKRA VAN SZÜKSÉG
Radoslav Striković tartományi energetikai titkár rámutatott arra, hogy nem elég csupán a klasszikus, megszokott energiaforrásokat felhasználni egy ország energetikai ellátása során, mivel ezek apadófélben vannak. A megújuló energiaforrások után kell nyúlni, ami bizony pénzbe kerül. Sajnos az ország vezetése erre nem figyel oda kellőképpen, legalábbis anyagiakban nem támogatja oly módon az energiahasznosítást, ahogyan azt a fejlettebb országok teszik. Tartományi részről igyekeznek a maximumot nyújtani, az idén két pályázatot is kiírtak a napenergia hasznosítására, s ezt meg is valósították – összesen 15 millió dinárt költöttek erre a célra. Jó lenne még tovább lépni, oda hatni, hogy a biomassza felhasználása sokkal gazdaságosabb, fejlettebb és jobb legyen.
Dr. Nikola Rajaković bányászati és energetikai államtitkár egyértelműen megfogalmazta, hogy sürgősen kiegészítő energiaforrások után kell nyúlnunk, ebben más, nálunk jóval fejlettebb országok tapasztalatát próbáljuk hasznosítani, ám nem elég az, hogy bennünket támogatnak külföldről, és útmutatót adnak, itthon is több figyelmet kellene fordítani erre a kérdésre. A vízenergiát Szerbia meglehetősen jól hasznosítja, de az újfajta energiaforrások gyakorlati alkalmazása terén még gyerekcipőben járunk. Hogy ez olajozottabban működhessen, három területen kellene fejlesztenünk: a műszaki és a technológiai szférában, valamint gazdasági és pénzügyi téren. Az is fontos lenne, hogy megoldást találjunk a jogi és szabályozási kérdésekre is. Ahogy az államtitkár fogalmazott, jó lenne elejét venni annak, hogy az újítások során a felfedezők, újítók a tolóablakoknál hosszú, idegölő perceket, órákat, napokat vagy talán heteket töltsenek, mert ez elveszi a kedvüket az újabbnál újabb ötletek szabadalmaztatásától.
Az elmondottakból kiderült, hogy mindenki azt szeretné, ha már történne valami, támogatják az újításokat, csak az gond, hogy ennek nincs kellő anyagi háttere, ezt kellene valahogy megoldani.
