Szerbia folyamatosan, megállás nélkül sodródik a túladósodási határvonal felé. A Szerb Nemzeti Bank nemrégiben közzétett adatai szerint az ország külföld iránti adóssága 23,8 milliárd euróra emelkedett az első félév végére. Március és június között több mint fél milliárd euróval nőtt ez az összeg. A bruttó hazai termékben kifejezve, annak 78,1 százalékát teszi ki az állam külső adóssága, a túladósodottak nem éppen népszerű listájára pedig 80 százaléknál kerülnek fel az államok.
Az adósság növekedése az újabb állami kölcsönökkel, illetve az árfolyamkülönbségekkel magyarázható, hiszen az euró valamelyest gyengült a többi konvertibilis valutához képest. A leginkább éppen euróban adósodtunk el (75,2 százalékban), a dolláralapú hitelek 11,5, a svájci frank alapú hitelek pedig 5,8 százalékban vesznek részt az eladósodottságban.
Az adósság fokozatos emelkedése kapcsán a Szerb Nemzeti Banknál higgadt álláspontra helyezkedtek. Rámutattak arra, hogy még nem került az állam abba a kritikus helyzetbe, hogy az eladósodottság veszélybe sodorja a makrogazdasági egyensúlyt, hangsúlyozták viszont, hogy az adósság folyamatos emelkedése egyre közelebb viszi Szerbiát a nemkívánatos kritikus határ eléréséhez, ezért az államnak az elkövetkező időszakban figyelmesebbnek kell lennie az újabb eladósodások terén, a már meglévő tartozásait pedig határidőn belül kell törlesztenie.
A nemzeti banknál közölték azt is, hogy a közszféra adóssága 8,3 milliárd euróra növekedett, s az első negyedév adataihoz képest a következő negyedévben 10,1 százalékkal növekedtek a tartozások. Megint csak az árfolyamkülönbségeket, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól lekért 237 millió eurót lehet okolni a növekedés miatt.
A bankok és magánvállalatok adósságai, az eddig említettekkel ellenkezőleg, csökkentek. A magánszektor 15,5 milliárd euróval tartozott külföldön június végén, ennek 31,9 százalékát a bankok, 68,1 százalékát pedig a magánvállalatok adósságai tették ki. A bankok külső adóssága a félév végén 4,9 milliárd eurót tett ki, ami 24,2 millió euróval kevesebb, mint március végén.
A közgazdászok szerint a nemzeti bank, kissé óvatosságra intő, ám elnéző álláspontja nem reális, nem tükrözi, milyen helyzetben van jelenleg Szerbia. Mlađan Kovačević közgazdász szerint az állam máris túladósodottnak számít.
– Egy ország túladósodottnak számít, ha a visszafizetendő éves ráta 25 százalékkal magasabb az illető ország árukivitelének éves összértékénél. Szerbia esetében, nem 25, hanem 34 százalékkal is magasabb – nyilatkozta Kovačević a Novosti napilapnak.
Szerinte a magánvállalatok azért adósodtak el ilyen nagy mértékben, mert nem előrelátva a gazdasági világválságot, s bízva a hazai politikusok fellendülésre és stabil valutaárfolyamra vonatkozó ígéreteiben, túlságosan könnyedén vették a külföldi kölcsönökkel kapcsolatos döntéseket. Most majd megisszák ennek a levét, hiszen a kölcsönök törlesztése miatt, csökkenteniük kell kiadásaikat, amit a legegyszerűbben a foglalkoztatottak bérének lefaragásával érhetik el. Ezenkívül, a dinárt külföldi valutára kell váltaniuk, hogy külföldre törleszthessenek, ami, a jelenlegi körülmények között, hatalmas nyomást gyakorol a hazai bankközi devizapiacra, hiszen tovább csökkenti a dinár értékét.
