A statisztikai hivatal kimutatása szerint júniusban Szerbiában az átlagbér mintegy 34 000 dinárt tett ki, ami csak a túlélésre elegendő. Az átlagbérből élők csak úgy tudják átvészelni ezt az időszakot, hogy valamilyen segédeszközhöz folyamodnak, hitelkártyát, elodázott folyószámla-kifizetést, vagy csekket alkalmaznak azért, hogy megélhessenek valahogy. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a fizetésük csaknem felét élelmiszerre költik az emberek, a fennmaradt részt a közművesítési költségek fedezésére, áram, víz, szolgáltatások és egyéb számlák kiegyenlítésére fordítják, és elenyésző összeget a közlekedésre vagy ruhatáruk felújítására.
A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az év első hónapjában Szerbiában háztartásonként 45 246 dinárral rendelkeztek a polgárok, ebből igyekeztek fedezni különböző költségeiket. Élelmiszercikkre és alkoholmentes italra a fent említett összeg 40 százalékát költötték el, a közművesítési kiadásokra, vízre, áramra, fűtésre attól függően, hogy az ország melyik részén élnek a megkérdezettek, 15-20 százalék ment el. A fent említett összegnek legfeljebb 5 százalékát költötték az emberek ruházati cikkekre, és talán 4,6 százalékot lakberendezési tárgyakra. Ezen mutatók alapján levonhatjuk a következtetést, hogy milyen az életszínvonal nálunk. Mivel a polgárok majdhogynem csak élelmiszert vásárolnak és megélhetési költségeiket fedezik az átlagbérükből, a közgazdászok szerint nálunk nem is lehet életszínvonalról beszélni, csupán túlélési stratégiáról. Annál is inkább, mert a lakosság kétharmada valóban nagyon kevés pénzből tartja el magát, az átlagbér határán keresi meg a havi fizetését.
Amikor életszínvonalat említenek a statisztikai adatokat feldolgozók, akkor ez alatt nem azt kell érteni, hogy ki mennyit költ létfenntartási szükségleteire, hanem bizony az életszínvonal szintjét akkor lehet mérni, amikor kimutatják, hogy a polgárok mennyit költenek üdülésre, utazásra, nyaralásra, színházlátogatásra és könyvvásárlására. Egyértelmű, hogy nálunk erre nemigen telik az átlagfizetésből. Sokszor még a legszükségesebb dolgok beszerzésére sem, viszont fél fizetésüket élelmiszerre költik az emberek. Ez arról tanúskodik, hogy bizony nálunk túlságosan drága az élelem, a bérek viszont túlságosan alacsonyak. Összehasonlítást végeztek, hogy a szomszédos országokban az átlagkeresetből egy adott élelmiszercikkből mennyit lehet vásárolni, s bizony Szerbiára vonatkozólag elég lehangolóak az adatok. Horvátországban 727 euró, Montenegróban 460, Szlovéniában 957, Bosznia-Hercegovinában 406 euró az átlagfizetés, ebből az összegből Horvátországban 1038 liter tejet, 519 liter étolajat és 727 vekni kenyeret lehet venni. Montenegróban 766 liter tej, 460 liter étolaj és 766 vekni kenyér jár az átlagbérért, Szlovéniában 1063 liter tej, 797 liter étolaj és 797 vekni kenyér, Bosznia-Hercegovinában pedig 676 liter tej, 451 liter olaj és 1160 vekni kenyér. Szerbiában az átlagbér mindössze 326 euró, ez 571 liter tejre, 326 liter étolajra és 931 vekni kenyérre elegendő. Bizony országunkban nem sokat ér az átlagbér, és nem sok mindent lehet belőle venni.
