Az amerikai állam mintegy hétszáz milliárd dolláros támogatása bankjainak megsegítésére a gazdasági világválság idején sokkal többet használt az USA-n kívüli pénzintézeteknek, mint amennyi az amerikai bankok megéreztek azon külföldi államok segélyéből, amelyekben a kirendeltségeik is működtek – közölte tegnap az USA kongresszusának felügyelőbizottsága. Ily módon az amerikai állam dollármilliárdjai francia, német és más országok bankjaiban kötöttek ki. A washingtoni segítőprogram célja a bankszektor stabilizálása volt minél több pénzt beömlesztésével minél több pénzintézetbe, még azokba is, amelyek többnyire az országhatáron kívül működnek. Az amerikai hozzáállással ellentétben a többi ország elsősorban azokat a bankokat segítette, amelyek országhatárikon belül, hazai területen fejtik ki tevékenységüket.
Az amerikai kongresszus felügyelőbizottsága utalt arra, ha idejekorán birtokában lehettek volna a többi ország banktámogatási adatainak, és annak, hogy miként profitáltak a washingtoni támogatásból a külföldi pénzintézetek, akkor követelhették volna a terhek megosztását.
A bizottság által kihozott adatok szerint a mintegy 70 milliárd dolláros állami támogatás egy része az AIG (American International Group Inc.) nemzetközi biztosítótársaság összeomlását akadályozta meg, de mint később kiderült, a pénzből egyenes úton a partnerekhez is jutott. Ezek a francia Societe Generale Bank és az NBP Pariba Bank, valamint a német Deutsche Bank. A pénzek nagyságrendi elosztásának szemléltetéseként az USA 70 milliárd dollárt utalt át az AIG számlájára, míg Franciaország össz segélyének értéke – melyet bankjainak utalt ki – 35 milliárd dollár volt. Németország 133 milliárd dollárral támogatta pénzrendszerét. Az AIG biztosítóházhoz érkezett állami támogatásból az említetteken kívül hasznot húztak egyes kanadai, nagy-britanniai és svájci pénzintézetek is.
A jelentés szerint az USA a gazdasági világválság idején mintegy 700 bankház számára nyújtott segélyt, a többi ország pedig mintegy 50 pénzintézetet részesített támogatásban.
