Szerbia mintegy 270 jégelhárító állomásán, vagyis az állomások egyhatodán nem rendelkeznek jégelhárító rakétával, közölte tegnap a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet sajtószolgálata. A helyzet az ország központi részén a legrosszabb, ahol az állomások hatvan százalékán nincs mivel megelőzni az esetleges jég okozta károkat.
– Összesen 3 615 rakétánk van a jelen pillanatban, ami állomásonként 2,2 rakétát jelent, a hatékony védelemhez pedig legalább 12-re van szükség – jelentette ki Zoran Babić, az intézet jégelhárítási részlegének vezetője.
Elmondása szerint Kraljevo, Kragujevac, Knić, Niš és Kruševac területén a legrosszabb a helyzet, mert a telep 40-60 százaléka rakéta nélkül maradt, de nem sokkal jobbak az állapotok a belgrádi község egy részét lefedő bukuljai kilövőközpontban sem.
– A rakéták átcsoportosítása nem jelenthet megoldást, de valamelyest javítana a helyzeten, ha sürgősen be tudnának szerezni 700-800 rakétát, melyre azonban az intézetnek nincs pénze, így az államnak kellene finanszíroznia a vételt – magyarázta Babić.
A jégelhárítási részlegvezető kifejtette, április 15-e, azaz a védelmi rendszer beindítása óta, 9 681 rakétát lőttek ki Szerbia-szerte. Az idényt nyolcezres állománnyal kezdték, melyhez a későbbiek folyamán további 5 250 rakétát vásároltak. Már áprilisban kérték a szerbiai kormány segítségét, ott azonban arra hivatkoztak, nincs pénz további rakéták vásárlására.
Az összehasonlítás végett: a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet tavaly 19 500 rakétával indult neki a jégelhárítási idénynek, s ebből 11 239-et el is kellett használniuk. Az ideális feltételek megteremtéséhez, azaz, hogy minden állomáson legyen legalább 12 rakéta, Szerbiának 30 ezer rakétára lenne összesen szüksége.
Április óta a jégeső már több ízben is jelentős károkat okozott az ország területén, azonban még nem becsülték fel, mekkora a kár összege pontosan.
