Az Avatar című mozifilm a legjobb szolgálatot tette a halódó televíziós világpiac számára. Akik a fantasztikus (műfaji értelemben) sikerprodukciót a 3 dimenzióban (3D) látták, az élményt haza szeretnék csempészni a nappaliba. A legismertebb tévégyártók, a már lecsengőben lévő nagy felbontású (HD) képernyők helyett „a még fokozottabb érzéki örömöket” kínáló, a magasság-szélesség kereteit felrobbantó 3D technikával álltak elő. Az igényt leghamarabb a dél-koreai Samsung ismerte föl, ők már február végén előálltak a maguk televíziójával. Hazai vetélytársa az LG és a japán Panasonic márciusban jelent meg a világpiacon a készülékekkel és a hozzájuk tartozó szemüvegekkel. Legkésőbb, de legnagyobb hévvel a japán Sony ébredt fel, amely a június 10-ei amerikai megjelenés után júliusban kopogtatott be Európába. Hogy az ó-kontinens ez idő tájt nem a legkedvezőbb tere az újdonságoknak, bizonyítja az is, hogy a holland érdekeltségi körbe tartozó Philips – annak ellenére, hogy már kifejlesztette a maga prototípusát – kivár: a felvásárlópiac fellendüléséig nem kezdi el a tömegtermelést.
Meglehet bölcs, aki nem hamarkodja el a tévégyártást, hisz számos jogi és műszaki feltétel még nem teljesült a zavartalan műholdas műsorszórás területén. A dél-afrikai mundiál hét mérkőzését már 3D-s kamerával is rögzítették, ám a sugárzási jóváhagyást csak három csatorna vásárolta meg ( például a dél-koreai SBS, amelyen keresztül a kínai Hangcsou város egyik mozitermében is sok százan tudták végigkövetni a spanyol–holland döntőt). Mások a szemüveg viselésének kényelmetlenségét róják fel, valamint az állandó vibrálás (a piros és kék pontok folytonos ugrálása, mely a 3D-t képzi) miatt főfájásra és a szem fáradságára panaszkodtak. Szakértők szerint a sugárzási jogok rendeződéséhez még legalább két évre van szükség. Az amerikai Discovery Communications (mely részben a Sony tulajdona) azonban nem várakozik: 2011-től teljes napon át vetíti filmjeit 3D-s technikával is. Még nagyobb bevételt jelent majd, ha a videojátékok piacára is belopódzik a valóságot mélységeiben is leképezni kívánó technika. A Playstation 3-as konzolokon való megjelenéséig már nem sokat kell türelmetlenkedni, állítja a Sony vállalat: a jövő évtől a képernyők és – az egyenként 100-150 dollárba kerülő – szemüvegek kompatibilisekké válnak.
Abban a véleményben azonban a műszaki termékek piaca egységes, hogy a jövő a harmadik dimenziós készülékeké. A japán Sony jövő évre tervezett 25 millió televíziójából már minden tizedik csúcstechnológiás lesz. A vetélytársai közül, ugyanerre az időszakra a Samsung 2 millió, a Panasonic millió, az LG pedig négyszázezer 3D-s tévét tervez. A piac teljes elhódítására a Sony és Samsung cég megegyezni látszik: termelésüket egybe kívánják hangolni a következő években. A két cég már ezelőtt is társult ( a sík képernyők előállításakor 2004-ben), ám kapcsolatuk megromlott, miután a japánok az LG-vel is lepaktáltak.
Az European Information Technology Observatory elemzése szerint, amennyiben a gazdaságok teljesítménye folyamatosan növekszik, elképzelhető, hogy a 2016-os brazil foci-vb-t már az emberiség többsége 3D-ben élvezheti. Addigra talán már az okulárékra sem lesz szükség.
