Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra a minap a Privatizációs Ügynökség, miszerint a szerbiai magánosított vállalatok adásvételi szerződéseinek 20 százalékát kénytelenek voltak felbontatni. Ami magyarán azt jelenti, hogy miden ötödik privatizáció valamilyen okból kifolyólag sikertelennek, rossznak vagy megvalósíthatatlannak bizonyult. Csak az idén, az év eleje óta, 68 szerződés jutott erre a sorsra, ami a mintegy 10 éve tartó magánosítási folyamat rekord számú felbontott szerződését jelenti. Egyébként az ügynökség adatai alapján az egy évtizedes magánosítási folyamat során eddig 563 szerződést kellett semmissé nyilvánítani.
Nézzük, mi a kiváltó oka annak, hogy a jónak és kedvezőnek induló privatizációs dokumentum végül meghiúsul. A leggyakoribb eset, hogy nem teljesíti a kötelezettségét a céget, vállalatot megvásárló fél, azaz mondjuk például, nem ruházza újításokba az adásvételi szerződésben foglalt összeget. Az is előfordul, hogy a vállalatot vásárló fél nem tartja tiszteletben a szociális programot, a dolgozók jogaira nincs tekintettel, de az sem ritka eset, hogy például a megvett cégben teljesen leállítja a termelést az újdonsült tulajdonos, megszünteti a gyártási folyamatot, ellehetetleníti a működést. Arra is van példa, hogy az adásvételi árat nem fizeti ki, sőt még olyan is megtörtént, hogy az egyezség ellenére a magánosított cég tulajdonosa, a szerzett vagyont nyomban eladja, noha erre a szerződésben egyáltalán nem volt felhatalmazása. Ebből is látszik, hogy az újdonsült tőkések roppant leleményesek, ha arról van szó, hogy kijátsszák a magánosítási szerződést. Sajnos az adatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb magánosítási szerződést éppen Vajdaságban kényszerülnek felbontani. Úgy látszik itt a leggondatlanabbak az új gazdák.
De az említetteken kívül az új tulajdonosoktól olyan elképzelések és tettek sem állnak távol, hogy fantomcégeket hoznak létre, oda ömlesztik át a magánosításból eredő vagyont vagy hamis eladási szolgáltatási számlákat produkálnak, esetleg a befolyó pénzt átutalják más számlákra, csak hogy kimentsék a vagyont a saját maguk részére. Az utóbbi időben egyre több gondatlan ügykezelésre derül fény vagyoneltulajdonításra, amelynek a szálai mind a privatizációs folyamathoz vezethetők vissza. Csak hogy a legújabbat említsük, Tomislav Đorđević, a Meridian Bank volt igazgatójának a letartóztatását, aki egy korábban állami tulajdonban lévő halgazdaság magántulajdonosa lett.
Az eddigi mérleg szerint a mintegy 10 éve tartó privatizációs folyamatnak az lett a következménye, hogy félmillió foglalkoztatott az utcára került, de 160 000-re tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik naponta bejárnak a munkahelyükre, de nem kapnak fizetést, valamennyiben olyan cégnél dolgoznak, amelyet magánosítottak és legalább 110 000-en vannak azok, akik minimális fizetéssel kénytelenek beérni. Felmerül a kérdés, hogy mi nem stimmel a privatizáció körül, az állam hozzáállása, a felügyelőség lomha tevékenysége, vagy pedig a jogi normákkal nincs valami rendben.
