A szerbiai gazdaság működéséről meglehetősen lesújtó képet fest a Szerbiai Munkáltatók Uniója felmérésének eredménye, amely szerint a vállalkozások, a cégek és a vállalatok kétharmada nem képes 120 napon belül megfizettetni a tartozást. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységgel foglalkozók 58,11 százaléka átlagosan négy hónapon át várakozik, hogy az elvégzett munkájáért vagy szolgáltatásáért megkapja a pénzét. Még ennél is lesújtóbb adat, hogy a vállalkozások 7–9 százaléka sosem kapja meg a pénzét, mert a vele szerződött fél vagy tönkremegy, csődbe jut, vagy olyan váltóval fizet, amelyet nem lehet pénzre váltani.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fizetőképtelenség a vállalatok legnagyobb ellensége, szinte naponta szembesülni kell ezzel a ténnyel, s az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy pénz helyett árut vagy szolgáltatást ígérnek az adósok. A munkáltatók uniója által végzett, február 1-jétől július 1-jéig tartott kutatásból kiderült, hogy az országban működő 10 636 kis-, 714 közép-, 118 nagyvállalat és 7984 vállalkozó közül bizony elég sokan akadnak, akik 180 napnál is többet várnak arra, hogy megfizettessék a szolgáltatásaikat vagy az eladott áruikért megkapják a pénzt. Az adatok ékesen bizonyítják, hogy Szerbiában az ügyintézésben senki sem siet, hogy eleget tegyen a kötelezettségének. Sokszor azért, mert valóban pénztelenséggel, körbetartozással kell szembesülniük. Ezért nemcsak a vállalkozók a ludasak, hanem az állam is, hiszen a környezetünkben levő és az európai uniós országokban valahogy törvényes intézkedéssel sikerült ezt a problémát egy elfogadható mederbe terelni.
Más országokban törvényes előírással szabályozzák a megfizettetés módját és időtartamát. A kérdéskörben tevékenykedő állami intézmények naprakészsége is sokkal jobb, hatékonyabban működnek azok a szervek, amelyeknek ráhatásuk van a vállalatok megfizettetési módjára. A kereskedelmi bíróságok is gyorsabban reagálnak a késedelemre, és a büntetések is szigorúbban. Ebben az esetben azzal kell szembesülnünk, hogy a szerb kormány és a pénzügyi intézmények a támogatási kölcsönökön és szubvenciós hiteleken kívül egyéb más intézkedések foganatosítására nem mutatnak hajlandóságot. Magyarán, semmit sem tesznek annak érdekében, hogy az adósokat fizetésre, adósságuk törlesztésére bírják.
A szomszédos országokban törvénnel szabályozzák a kinnlevőség törlesztését. Szlovéniában ez 90 nap, s mégis az adósságokat átlagosan 39 nap alatt rendezik a vállalatok egymás között. A horvátországi törvényes megfizettetés határideje 45 nap, az adatok azt mutatják hogy általában 34 napon belül kifizetik a kinnlevőségeket. Macedóniában nem sokkal jobb a helyzet, mint Szerbiában. Ott általában 76 nap alatt fizetnek, Boszniában 104, Albániában pedig 127 nap alatt. Szerbiában a legnagyobb a késedelem az átlagos 128 nappal.
Az Európai Unió országaiban a következőképpen alakul a megfizettetés átlagos határideje: Németország 18 nap, Dánia 17, Svédország 21, Hollandia 23, Spanyolország 32, Olaszország 29, Szlovákia 33, Csehország 37, Lengyelország 38, Magyarország 40, Bulgária 44 és Litvánia 53 nap.
