Egyre bizonyosabb, hogy a görög válság szele Szerbia bankrendszerének kapuit is megdöngeti – következtethetünk abból a felmérésből, amelyet az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) végzett. Mintegy 90 európai bank esett át egy úgynevezett stresszteszten, amelynek az volt a célja, hogy felmérje, egy egy pénzintézetnek milyen mértékben sikerült átvészelnie a válságot. Mivel a görögországi ATE Bank megbukott ezen a vizsgálaton, jobban mondva kiderült, hogy nem ellenálló a válsággal szemben, ennek az lesz a következménye, hogy hamarosan meg kell válniuk részvényeik egy részétől. A szakértők szerint szinte már biztos, hogy köztük lesz a niši AIK Bankban való részesedésük is.
A Nemzetközi Valutaalap és a Európai Központi Bank szakemberei siettek segítségükre, állítva, hogy megtalálták a legelfogadhatóbb megoldást arra, hogy mitévő legyen a görög állam, és miként mentse meg a bankjait. Azt tanácsolták, hogy mivel a görög állam rendelkezik a meglehetősen kedvezőtlen helyzetben levő ATE Bank részvényeinek 77 százalékával, járuljon hozzá a feltőkésítéshez, ehhez azonban legalább 243 millió euróra lenne szükség.
A javaslattevők szerint az lenne a legjobb megoldás, ha az ATE Bank eladná részvényeinek egy részét, s ezáltal hozzájuthatna a szükséges pénzhez. Javasolták, hogy az ATE Bank szabaduljon meg a szerbiai, a romániai és a görögországi bankokban való részesedéseitől, és a kisebbségi részvényeit dobják a piacra. Ehhez tudni kell, hogy az ATE Bank egyik legnagyobb részvényese a niši AIK Banknak, s mivel becslésük szerint a válság átvészeléséhez 243–500 millió euróra lenne szükség, valószínűleg eladják az AIK Bank részvényeit.
Tekintettel arra, hogy az AIK Bank egyik legnagyobb részvényese a görög ATE Bank a maga 20,3 százalékával, várható, hogy hamarosan Szerbiában is érezhető lesz a görög válság következménye. Állítólag a görögök nem tétováznak sokáig, hamarosan áruba bocsátják a részvényeket. Az is hírlik, hogy az idén a görögországi Pireus Bank már kínálkozott lehetséges vevőként, de egy törökországi Zirat névre hallgató pénzintézmény is talán érdekelt a 20,3 százalékos részvénycsomag felvásárlásában. Persze ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy a kellő mennyiségű pénzt előteremtse az ATE Bank, hiszen az AIK bankbeli görög érdekeltségű részvények értékét megközelítőleg 50 millió euróra becsülik.
Érdekes módon az AIK Bankban eddig még senki sem lépett kapcsolatba a görögökkel. Nincs konkrét javaslatuk az ATE részéről arra vonatkozóan, hogy részvényeladásra készülnek, magyarán, őket nem értesítette eddig senki. Igaz, erre nincs is szükség, hiszen a szabályok és a törvény szerint az ATE Bank a részvényeit annak adja el, akinek akarja. Nincs megkötés arra vonatkozólag, hogy ki kell kérni az AIK Bank véleményét. Ennek ellenére a görögök esetleges kivonulása az AIK Bankból máris némi feszültséget keltett, hiszen nem mindegy, ki lesz a következő stratégiai partnerük, és hogy az milyen ügyviteli politikát folytat majd. Hamarosan kiderül, hogyan alakulnak a dolgok.
Egyébként Szerbiában négy görög többségi tulajdonban levő bank működik: a Vajdasági Bank, a Pireus Bank, az Euro EFG Bank és az Alpha Bank. Ezekben a pénzintézetekben a lakosság 20 százalékának van megtakarítása. Görögország az egyik legnagyobb szerbiai beruházónak számít, mintegy 200 céggel tart fenn közvetlen üzleti kapcsolatot. Az eddigi beruházások során 2,2 milliárd eurót fektettek be, és a gazdasági minisztérium által összeállított 155 országból álló listán a befektetés fontossága szempontjából Ausztria után Görögország a második helyet foglalja el. Tavaly a Szerbia és a Görögország közötti árucsere-forgalom is roppant kedvező volt. A kivitel szempontjából a görögök a 18., a behozatal tekintetében pedig a 21. helyen álltak a Szerbiával kereskedő országok sorában. A brüsszeli székhelyű európai gazdasági intézet elemzése szerint az idén egyharmaddal csökkenni fog a görög beruházás Szerbia irányában.
