A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részvényeivel a jelek szerint szeptemberben indul be a kereskedés. Ehhez azonban előbb arra is szükség lesz, hogy a vállalat felkerüljön a börze listájára, s arra, hogy, úgymond, kellőképpen előkészítsék a terepet a kereskedéshez. Boris Majstorović, a Privatizációs Ügynökség munkatársa tegnap azt nyilatkozta, hogy az egész folyamatot úgy találták ki, hogy az a lehető legegyszerűbb legyen a polgárok számára.
– A polgároknak az ingyenrészvény-igényléshez elegendő volt magunkkal vinnünk a személyi igazolványt és a folyószámlaszámot. Az a célunk, hogy a részvények eladása is hasonlóan egyszerű folyamat legyen, s ami még ennél fontosabb – teljesen ingyenes – magyarázta Majstorović.
A polgárok a személyi igazolvánnyal ellátogatnak az 1 443 szerbiai postahivatal valamelyikébe, ahol eldöntik, hány részvényt kívánnak eladni, s mekkora összegért. Ezt követően a polgárok akár otthonról is ellenőrizhetik, végbe ment-e a részvényeladás, egy ingyenesen hívható telefonszám vagy SMS üzenet segítségével.
Majstorović emlékeztetett arra, hogy jelentős számú intézmény vesz részt ebben a folyamatban, beleértve a Privatizációs Ügynökséget, a gazdasági minisztériumot, az Központi Értékpapírjegyzék a Szerbiai Postát, és a Postai Takarékpénztárt is.
– Jelen pillanatban a szoftver fejlesztésén dolgozunk, mellyel azt kívánjuk elérni, hogy gondmentesen megvalósíthassuk az akár több tízezres nagyságrendű részvényeladást, emellett, folyik a posta dolgozóinak a kiképzése is a részvényekkel való kereskedés sikeres lebonyolításában – közölte Majstorović.
A NIS-ben a minap közölték, hogy a vállalat megtett minden olyan lépést, mely a részvénypiacon való szerepléshez szükséges, s jelenleg a Központi Értékpapírjegyzék jóváhagyását várják, melyet követően azonnal megjelenhetnek a Belgrádi Értéktőzsdén.
A tőzsdeszakértők egyébként azt tanácsolják a polgároknak, hogy várjanak a részvények eladásával, mert íratlan szabály, hogy az újonnan tőzsdére került vállalatok esetében el kell múlnia néhány hónapnak, amíg a részvények iránti kereslet és kínálat aránya „kikristályosítja“ a megfelelő árat.
A polgárok, mint ismeretes, összesen öt, egyenként 500 dinár nominális értékkel rendelkező ingyenrészvényt kaptak.
