Sorozatunk mai részében konkrét gyakorlati kérdésekre adunk választ a védjegyvédelem témakörében.
1. Szeretném „névvel” védeni a termékemet, hogy más ne forgalmazhassa, hogyan tehetem?
Az iparjogvédelemben ezt a fajta jogot a védjegy nyújtja. Ugyanis a védjegy (mint árujelző) segít abban, hogy egy terméket vagy szolgáltatást megkülönböztethessünk egy ugyanolyan vagy hasonló készítménytől, melyet egy másik személy forgalmaz. Segít a fogyasztók tájékozódásában és fontos szerepe van a marketing és a reklám területén is. Ezt a funkciót csak olyan jel teljesítheti, amely a jogszabályokkal előírt feltételeknek eleget tesz, mely megkülönböztetésre alkalmas és a törvényileg előírt (Szerbiában ez a védjegyről szóló törvény) folyamat alapján elismert és regisztrált. Hangsúlyozni kell, hogy a védjegy nem magát a terméket védi, hanem azt megkülönbözteti más áruktól vagy szolgáltatásoktól, és az nem vonható párhuzamba a vállalat nevével. A levédési folyamatot minden természetes vagy jogi személy maga is kijárhatja, de a jogszabályok ismerete miatt legmegfelelőbb, ha erre szakosított személyt (ügyvédet, jogászt) kérnek fel segítségért.
2. Meddig tart a védjegyoltalom és hogyan újítható fel?
A védjegy oltalma az igénylés napjától kezdődik, attól a pillanattól, amikor a védjegy használója azt bejelenti (annak kinézetét és az áruk, illetve a szolgáltatások listáját, melyre az vonatkozik) és megszerzi az úgynevezett „ideiglenes védelmet”. Ettől kezdve már más személy nem használhatja jogtalanul a jelét.
Ez még nem jelenti a bejelentési folyamat végét, de a tulajdonosnak már egy bizonyos jogot nyújt. Az oltalom tehát a bejelentéstől számított 10 (tíz) évig tart, azzal a feltétellel, hogy az ügyben illetékes intézmény elismerte. A jogosult tíz év után sem veszíti el jogát, de tízéves időszakokban újítania kell.
3. Milyen összefüggése van a domain neveknek a védjeggyel?
A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó intézmény nem végez domain név regisztrációt. Ezt a tevékenységet a domain név regisztrátorok végzik. A domain név regisztrálásánál lehetnek védjegyjogi problémák, ezért tanácsos a regisztrálandó nevet előzetesen lekutatni a védjegyregiszterben (mely az interneten is elérhető), elkerülve ezzel egy esetleges védjegybitorlást és annak esetleges következményeit.
4. Hogyan lehet külföldön levédeni egy „logót”?
A Szerbiában levédett védjegy csak Szerbia területén szavatol oltalmat, ezért ha valaki a védjeggyel ellátott áruit vagy szolgáltatásait külföldön szeretné forgalmazni, célszerű az adott államban, illetve államokban is megszerezni a védjegyoltalmat. Ez lehetséges a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó intézménynél, melyben konkrétan fel kell sorolni, mely államokban kéri a tulajdonos a védjegyoltalmat. A nemzetközi védelemmel kapcsolatban a tulajdonos bizonyos illetékeket köteles fizetni a jel hazai levédésével kapcsolatos illetékek mellett.
