Hol, és hová tart a regionális gazdaság, illetve gazdaságtan a Kárpát-medencében – erre és hasonló, kapcsolódó kérdésekre próbáltak választ találni rangos hazai és külföldi előadók segítségével tegnap a Regionális Tudományi Társaság szervezésében Szabadkán megtartott nemzetközi konferencián.
A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében megtartott rendezvényt a Regionális Tudományi Társaság (RTT) fennállása tizedik évfordulójának alkalmából szervezték meg. A vendégeket Ricz András, a társaság elnöke, Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, dr. Kocziszky György, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja és dr. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főosztályvezető-helyettese köszöntötték.
A rendezvényen bemutatták az RTT jubileumi, A régió TÍZpróbája című kötetét.
A konferenciát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, Szabadka város, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatták.
ÉRTELMISÉG ÉS HIT
Dr. Kocziszky György a Kárpát-medencében jellemző területi folyamatokról tartott előadást. Lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy ez a térség valamikor mind a közigazgatás, mind pedig a gazdaság tekintetében egységes volt.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– 1990 után, a rendszerváltozásokat követően a valamikor régen egységes tér önálló nemzetállamok kialakítására törekedett, az önálló nemzetállamok fejlődési pályája pedig korántsem azonos. Ez a térség 2008 óta az Európai Unió növekedésének egyik motorja. Ez azt jelenti, hogy az uniós átlagot meghaladó fejlődési, növekedési ütem jellemző. 2020 után a térség már nem számíthat olyan mértékben az uniós forrásokra, mint korábban, ez pedig azt jelenti, hogy számos sajátos fejlődési pályát kell kialakítanunk. Ez változást jelent ahhoz képest, hogy korábban leginkább fiskális impulzusokban, azaz támogatásokban gondolkodtunk. A szemléletváltás mellett rendkívül fontosnak tartom hangsúlyozni az értelmiség szerepét. Az utódállamok magyar értelmiségének meghatározó jelentősége van. A XX. század nagy vesztese az utódállamokban rekedt magyar értelmiség volt. Vajdaságból egy részük 1920-at követően távozott, másik részük a második világháború után, majd a kilencvenes években is jelentős értelmiségielvándorlás következett be. Pedig a térség fejlődéséhez rendkívül fontos a helyi magyar értelmiség – magyarázta Kocziszky György.
Azzal kapcsolatban, hogy mivel lehet itthon tartani az értelmiséget, a szakember a hitet említette első helyen. Hozzáfűzte: az embereknek el kell hinniük, hogy képesek tenni, hogy van erejük, kitartásuk és szorgalmuk.
PÉNZKÖLTÉS FELKÉSZÜLTEN
Dr. Nagy Imre, az Újvidéki Egyetem Természeti-Matematika Karának tanára az EU határon átívelő programjainak Vajdaságra gyakorolt hatását járta körbe előadásában, illetve lapunknak nyilatkozva. Az uniós támogatásoknak úgy a helyi önkormányzatok mint a civil szféra és a gazdaság tekintetében sikerült megmozgatniuk egy jelentős réteget – ők azok, akik felismerték az uniós támogatásban rejlő lehetőségeket. Kezdik megtanulni, hogy hogyan lehet pályázni uniós támogatásokra, Vajdaságban mindenféleképpen kedvezőbb helyzet kezd tehát kialakulni – értékelte Nagy Imre.
– Persze el kell mondani, hogy szimbolikus támogatásokról van szó. Az IPA keretei csupán az intézményfejlesztés és a határon átnyúló kapcsolatok támogatására összpontosítanak. A határon átnyúló kapcsolatokban a lényeg a szomszédos államokkal való együttműködés, egymás megismerése és az intézményesített kapcsolatok felvétele annak érdekében, hogy később, amikor Szerbia is tagjává válik az EU-nak, egyszerűbben menjen az együttműködés. Nem nagy összegekről van szó, kezdetnek, tanulásnak azonban nagyon jól jönnek. Tekintettel arra, hogy Szerbia az előcsatlakozás folyamatába került, az előbb említett két terület mellett a vidékfejlesztés támogatása is elindult, vagyis hamarosan pályázni lehet ezekre az összegekre is. Mindemellett regionális fejlesztésre és humánerőforrás-fejlesztésre is támogatást kapunk majd az előcsatlakozás időszakában. Amikor pedig majd belépünk az EU-ba, akkor szinte mindennemű fejlesztésre lehetőségünk nyílik – taglalta Nagy Imre.
Hogy a források növekedésével párhuzamosan a felkészültségnek is növekednie kell-e, a szakember megjegyezte: ez kulcskérdés. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló pénzeket Szerbia le tudja hívni, a gazdaság és a társadalom minden területén felkészültnek kell lenni. Pénzügyi fegyelemre van szükség, felkészültségre, toleranciára, fenntarthatóságra, úgy a társadalom mint a gazdaság vagy a környezet tekintetében – emelte ki Nagy Imre.
A TUDOMÁNY NEVÉBEN
A tíz évvel ezelőtt tizenhét taggal megalakult Regionális Tudományi Társaság számos próbatételen esett át az utóbbi egy évtizedben – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Ricz András elnök, aki úgy érzi, hogy a számos kihívás, illetve nehézség ellenére jelentős tudományos eredményeket sikerült letenniük az asztalra, és ezzel kivívták jól megérdemelt helyüket a regionalisták nagy családjában. A társaság tizenhat tudományos kutatási programot és tizenegy tudományos kötet kiadását tudhatja maga mögött.
A jövővel kapcsolatos tervek közül Ricz András a pályázást, a társaság tagságának további bővítését, folyóiratuk rendszeres megjelentetését és a magyarországi intézményekkel, tudományos körökkel való rendszeres együttműködést emelte ki.
– Az a célunk, hogy legalább részben segítsük a vajdasági magyarságot. Tudományos háttérrel próbáljuk hozzásegíteni őket az uniós forrásokhoz. Sajnos kevés az összefogás, amellyel le lehetne hívni ezeket a pénzeket. A többség ad hoc pályázgat, készíti projektjeit, senki nem keresi az összefogást. Ennek a következményeire már többször rámutattunk, és figyelmeztettünk erre. Mindezen egyedül a politikának lenne ereje változtatni. Összefogással sokkal többet és sokkal jobban lehetne csinálni. Az EU a 2014–2020 időszakban Szerbia számára másfél milliárd eurót különített el, ez nagyjából évi 200 millió euró. Ennek egy részét regionális fejlesztésre lehet fordítani. Ha sikerülne ügyesen kihasználnunk a lehetőséget, akkor valóban komoly fejlesztések valósulhatnának meg – fogalmazott Ricz András.
