A Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság képviselői 55 millió dinár értékben 178 szerződést írtak alá annak a pályázatnak a keretében, amellyel segíteni igyekeznek az állattenyésztők és egyesületeik által tenyésztett jószágok genetikai állományának a feljavítását. A szerződéseket tegnap írták alá az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán. A pénzt juh-, szarvasmarha-, sertés- és kecsketenyésztésre, szárnyasok nevelésére, méhészetek és halgazdaságok számára ítélték oda.
– Sajnos sokkal kisebb a keret, mint az érdeklődés, de ha megszavazzák a 2016. évi költségvetést, akkor jövőre még ekkora sem lesz. Ettől függetlenül a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság jövőre is meghirdeti pályázatait a jószágtenyésztők számára. Szerbiában a mezőgazdasági össztermelésben az állattenyésztés részaránya csupán 20–25 százalék, miközben a fejlett európai uniós országokban ez az arány eléri az 50 százalékot – mondta Branislav Knežević tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkárhelyettes.
– Nagyon fontos szakmai szempontból ellenőrzött jószágállományt tartani, mivel a minőségi tenyészállatok és a fokozatos nemesítés révén sokkal jobb eredményeket érnek el a termelők. A szelekciós szervezetek továbbra is végzik a munkájukat, és azokat a jószágokat is be tudják vonni a folyamatba, amelyek még nincsenek anyakönyvezve. Ugyanakkor az anyakönyvezett állatokat folyamatosan ellenőrzik – mondta Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkár.
– Évről évre növekszik az anyakönyvezett állatok száma, mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztés esetében. Ennek köszönhetően a minőségi anyaállatoktól minőségi utódok születnek, így a vágási százalék és az egyéb termelési paraméterek folyamatosan javulnak. Az utóbbi 2-3 évben igen nagy összegű állami támogatások járnak a törzskönyvezett állatok után – fejtette ki Molnár.
Fenyvesi Árpád, a topolyai Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdaságának igazgatója elmondta, hogy minden évben megpályázzák a szelekciós munkát támogató tartományi pénzösszegeket.
– Fontosnak tartom, hogy a folyamatosság megmaradjon, hiszen a cél a tangazdaságban történő szelekciós munka fejlesztése. A pénz egy részét tenyészállatok vásárlására és egy jobb technológia kialakítására fordítjuk. Genetikába fektetni mindig pozitív dolog, mert az meglátszik az utódok termelési eredményein. Elsősorban a sertésállomány genetikai fejlesztésére fordítunk figyelmet. Eddig a szarvasmarha-tenyésztésre összpontosítottunk, a tejárak körül kialakult bonyodalmak miatt azonban ezt a fajta gazdálkodást meghagyjuk a mostani fejlettségi szinten – nyilatkozta Fenyvesi.
Sinkovics László, az óbecsei Sinkovics-gazdaság tulajdonosa szerint a 70–75 dináros felvásárlási ár mellett az állattenyésztők igencsak veszteségesen gazdálkodnak. A problémákra a szervezett termelés jelentené a megoldást, de erre egyelőre nincs kilátás. A jószágok genetikai állománya tekintetében Vajdaság eléri az európai színvonalat – osztotta meg véleményét Sinkovics.
