2024. május 9., csütörtök

A készpénz nem boldogít

A készpénz halálát vizionálják már egy ideje. Egyre többen, de a Föld lakosságának talán még nem a zöme. Némely országban, köztük Izlandon vagy Svédországban, az emberek nagyobb része azonban már nem a hagyományos fizetést részesíti előnyben. Sőt ezekben a készpénznem lassan már a kihalás szélére sodródik.      

Európában és másutt is akad bőven ellenpélda. Ausztriában, Németországban és Svájcban továbbra is jobban szeretnek készpénzzel fizetni, mint jó néhány másik országban. Szlovákiában nemrég az alkotmányt is módosították, hogy a jövőben is biztosítsák a bankjegyek és a pénzérmék tovább élését. A júliustól érvényes új szabályozás célja a készpénzfizetés védelme, abban az esetben, ha a központi banki digitális euró (CBDC) használata kötelezővé válna az eurózónában, amelynek Szlovákia is tagja.

Brüsszel azt állítja, hogy nem cserélik le a készpénzt a CBDC-re, inkább együtt lehet majd használni a kettőt. Ennek ellenére sokan attól tartanak, hogy az euróövezeti közös fizetőeszköz digitális változata idővel mégis kiszorítja a bankjegyeket és a pénzérméket, s az egyetlen elfogadott, illetve kötelező fizetési forma lesz a tagállamokban. A kritikusok azonban leginkább amiatt aggódnak, hogy a virtuális euró tranzakcióit az EU központi bankja (ECB) folyamatosan ellenőrzi majd, s így minden cég, magánszemély és hivatal kiadásairól mindenről értesül.

Ausztriában is alkotmányba foglalnák a készpénzhasználathoz való jogot. Augusztus elején hárompontos tervet ismertettek, amelynek értelmében alkotmányos védelmet kapna a készpénzhasználat, szavatolnák a rá vonatkozó fizetési rendszer működtetését, a jegybankot pedig köteleznék a készpénzforgalom fenntartására.

Karl Nehammer osztrák kancellár szerint „egyre többen aggódnak amiatt”, hogy az országban korlátozhatják a hagyományos fizetés lehetőségét. Úgy véli azonban, hogy az állampolgárokat nem szabad megfosztani a készpénzhasználathoz való joguktól.

Ausztria eddig nem siette el a digitális fizetések elterjesztését, sőt az uniós országok egy részéhez képest jelentős lemaradásban van ezen a téren. A kormány talán azért sem kapkodja el a változtatást, mert a lakosság ragaszkodik a bankjegyekhez és az érmékhez, főként a kisebb összegű vásárlásoknál. A húsz euró alatti fizetések kétharmadát még mindig készpénzben bonyolítják le. A felmérésekből az is kiderült, hogy Ausztriában a polgárok átlagosan 102 eurót tartanak maguknál.

Svájcban alighanem még ennél is többet, mert ott is elterjedt a készpénzes fizetés. Az országban egy civil szervezet (FBS), amely magát szabadságmozgalomként aposztrofálja, népszavazás kiírását kezdeményezné arról, hogy foglalják alkotmányba a hagyományos pénznem használati jogát.

Szeretnék azt is elérni, hogy a kormány és a jegybank készpénzkezelését szabályozó törvényhez egy záradék kerüljön, amely megkövetelné a pénzérmék és a bankjegyek „mindig elegendő mennyiségének” a rendelkezésre állását.

A szervezet attól tart, hogy a virtuális fizetések széles körű elterjedésével az államok és a központi bankok megfigyelés és szigorú ellenőrzés alatt tartják majd a lakosságot. Richard Koller FBS-elnök szerint a digitális megoldások térhódítása csak úgy állítható meg, ha a kormány megvédi a készpénz létjogosultságát, s ezáltal az állampolgárok jogát a szabad pénzforgalomra. Kollernek egyelőre nem kell aggódnia: honfitársai továbbra is készpénzben fizetnek az áruk és szolgáltatások majdnem egyharmadáért.

Egy 2021-es globális felmérés szerint egy főre számítva a svájci állampolgárok birtokolják a legtöbb készpénzt a világon. A készpénz számukra, és mások számára is a személyes szabadság egyik mentsvára lett. Előnyei közé sorolják, hogy vásárlásnál alapesetben nem kérik el a vevő személyazonosságát, gyakran az eladóét sem.

A hatalmat ez gyanakodva töltheti el, pedig a kereskedelem szabadságát sokan fontos társadalmi vívmánynak tekintik. Szerintük a digitális pénz esetében sérül ez a szabadság, mert mind a vásárló, mind az eladó adatai bekerülnek valamilyen nyilvántartásba, amelyet az államhatalom információgyűjtésre használhat fel különböző célból. Arról nem is beszélve, hogy az egyéb pénzforgalmat, így az adó- vagy számlabefizetéseket, illetve összegüket is figyelemmel kísérheti.

A cél megvalósítása érdekében sorjáznak is a kritikák a készpénzzel szemben. Különösen az utóbbi időben. Sőt többfelé már korlátozzák is a fizetéseket.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre hivatkozva az EU is akadályt emelt (2021-ben). Döntése értelmében üzleti és egyéb ügyletek lebonyolításakor tízezer euró feletti összeget nem szabad készpénzben kifizetni sem vállalkozóként, sem magánszemélyként lebonyolított üzlet vagy ügylet alkalmával. Kivételes esetben ez a határ 15 ezer euró lehet. A szerencsejáték-szervezők és a fogadóirodákra pedig a 20 ezer eurós „plafon” vonatkozik. A felső korlátokat egyik tagállamban sem szabad túllépni.

A készpénz ellenzői megannyi érvet sorakoztattak fel saját igazuk bizonyítására. Ezek között rendszerint elhangzik, hogy a bankjegyek nyomtatása drága, a pénz tárolása, nyilvántartása, őrzése és szállítása pedig komoly kiadást és munkát jelent. A digitális pénzforgalom pártfogói gyakran érvelnek azzal, hogy ezek a problémák csak részben jelentkeznek az elektronikus fizetéseknél, amelyek száma és értéke folyamatosan nőtt az elmúlt években, miközben a készpénzes fizetések aránya csökken(t).