Sorra érkeztek az idén Athén címére a bátorítások a nagy nemzetközi hitelminősítőktől. Ezekből kiderült, hogy az utóbbi másfél hónapban a szakma három mérvadó intézete is javította a görög államadós-besorolását.
A sort január 19-én s Standard & Poor’s nyitotta meg. A folytatásra február 16-ig kellett várni; akkor a Fitchs Ratings minősítette fel Görögországot. Példájukat a múlt szerdán a Moody’s is követte, ráadásul mindjárt két fokozattal növelve az addig érvényes osztályzatát.
A hármak további felminősítési lehetőségére is utalást tettek, meglebegtetve ezzel, hogy Görögország idővel jobb besorolást kaphat. Ez rá is férne, mert még mindig a bóvli, illetve a spekulatív kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a beruházásra nem ajánlott országok között foglal helyet.
A helyzet azonban megváltozhat, ha Athén folytatja a válság leküzdésére tett eddigi erőfeszítéseit. Az utóbbi két és fél évben már jelentős eredményeket ért el, elsősorban a megszorításokkal. A kormány teljesítménye szinte minden tekintetben felülmúlta a hitelezők és az elemzők várakozásait.
A három hitelminősítő szerint a szigorú intézkedésekkel megvalósított eredmények tartósak lehetnek, s ilyen körülmények között folytatódhat a bankok és a gazdaság megerősödése. A megszorítások sikeres befejezése után pedig növekedhet a fogyasztás, javulhat az üzleti bizalom és a tőkebeáramlás is.
Minden jel arra utal, hogy az évekig tartó súlyos válság és recesszió után a görög gazdaság az idén stabil növekedési pályára, az ország pedig a saját lábára állhat, nem kell már külföldi mentőhitelekért kuncsorognia. A nyár végén hivatalosan is lejár a harmadik hitelprogramja, ám Athén utána már a szabadpiacról szeretne pénzhez jutni az állam működésének támogatásához.
A korábbi években hiába próbálkozott volna a módszerrel. Egyszer-egyszer tavaly és az idén azonban már sikerült államkötvényeket értékesítenie a nemzetközi piacon, de az évtized elején csődbe ment állam még mindig külső segítségre szorul.
Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010 óta három mentőcsomaggal segítette a túlélését és a működését. Az első kettőbe az EU és az IMF összesen 240 milliárd eurót tett, de az nem bizonyult elegendőnek, ezért az Unió 2015-ben egy további, 86 milliárd euró keretösszegű (harmadik) mentőhitelt is megszavazott Athénnak (további megszorításokért cserébe).
Az ország gazdasági és pénzügyi helyzetén a legtöbbet a 2015-ben hatalomra került radikális baloldali Alexisz Ciprasz miniszterelnök és kormánya javított. Főként népszerűtlen intézkedésekkel, amelyeket a külső hitelezők követelésére és szigorú brüsszeli ellenőrzés közepette hajtottak végre. A reformoknak és a nadrágszíj-meghúzó politikának köszönhetően a válság talán a végéhez közeledik.
A hitelminősítők 2018-ra és 2019-re is két százalék körüli emelkedést várnak a görög gazdaságtól. Brüsszel picit derűlátóbb. Arra számít, hogy az idén és jövőre 2,5-2,5 százalékos lesz a növekedés, a szintén sikeres 2017-es esztendő után. Hivatalos és végleges adat híján az EU jelenleg úgy véli, hogy tavaly 1,6 százalékkal bővülhetett a görög gazdaság.
Bár a helyzet sokat javult, azért még korai volna ünnepelni. Még mindig akadnak ugyanis (sürgősen) kezelendő problémák.
Ilyen az EU-ban is a rekordmagas, 20 százalékos munkanélküliség, a 100 milliárd euróra becsült lakossági adótartozás és a behajthatatlan hitelek igen magas aránya, amely összegszerűen további 100 milliárd eurót jelent. Ez a bankszektor nehézségeit is jelzi, illetve azt, hogy emiatt a vállalatok csak nagy nehezen juthatnak hitelhez.
Legalább ekkora gond az államadósság. A deficit még mindig a legmagasabb az EU-ban, megközelíti a bruttó hazai össztermék 180 százalékát, az euróövezeti átlag kétszeresét. Elemzők arra számítanak, hogy az idén már fokozatosan csökkenni kezd, Athén viszint abban bízik, hogy a hitelezők elengedik a csaknem 330 milliárd eurós államadósság egy részét. És persze abban, hogy sokkal jobb esélyekkel és hitelesebb gazdaságpolitikával vághat neki az akadályok leküzdésének, mint a korábbi válságos esztendőkben bármikor.
