2024. július 20., szombat

Újvidéken került vissza eddig a legtöbb elkobzott vagyon

Azt ígérik, 2018 és 2030 között mindenki megkapja azt, ami jár neki

Kétmilliárd dinárt irányoznak elő az idei állami költségvetésből a második világháború után eltulajdonított vagy lefoglalt vagyon kártérítésére azok számára, akiknek nincs lehetőség a természetbeni vagyon-visszaszármaztatásra. A kártérítés megfizetése akkor lesz lehetséges, amikor a szerb kormány döntést hoz a kártalanítás szorzószámáról.

A vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény értelmében 2018 és 2030 között minden tulajdonosnak, illetve jogutódnak meg kell kapnia a kártalanítási kötvényeket, függetlenül attól, hogy mikor született a visszaszármaztatásra jogosultságról szóló döntés – írja a Dnevnik napilap.

Az összes visszaszármaztatandó vagyon becsült értéke 13,6 milliárd euró. A vagyon-visszaszármaztatási törvény azonban csupán kétmilliárd eurós kompenzációs alap létrehozására kötelezi az államot.

Eddig több mint 54 ezer hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza a magántulajdonosoknak, illetve jogutódjaiknak és az egyházaknak

Eddig több mint 54 ezer hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza a magántulajdonosoknak, illetve jogutódjaiknak és az egyházaknak

A vagyonértékelés azért volt szükséges, hogy a Pénzügyminisztérium kiszámítsa a kártérítési koefficienst annak érdekében, hogy megoldás szülessen az elkobzott vagyon minden egyes tulajdonosára vonatkozóan, jelezve a kártérítés kifizetésének összegét és dinamikáját. Egy tulajdonos maximum 500 ezer eurós kártalanítási összegben részesülhet.

Strahinja Sekulić, a szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatója szerint az esetek 90 százalékában természetbeni vagyonvisszajuttatás történt, a maradék 10 százalékot pedig kötvények formájában fizetik ki.

A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség honlapján közzétett adatok szerint eddig 6 066 létesítmény, ebből 4 267 üzlethelyiség, 841 lakás és 908 épület került vissza egykori tulajdonosához. Visszajuttattak még 300 hektár, 63 ár és 32 négyzetméter megműveletlen építkezési területet, 5.105 hektár, 39 ár 90 négyzetméter erdőterületet és 28.343 hektár, 10 ár és 74 négyzetméter mezőgazdasági földterületet.

Az egyház több mint 58 ezer hektárt kapott vissza, ebből 26 ezer hektár mezőgazdasági földterület, 32 ezer hektár pedig erdőterület. A múlt év végéig az egyházak és a vallási közösségek 90 269 négyzetméteren elterülő épületek tulajdonjogát kapták vissza, ebből 12 779 négyzetméteren lakóépületek és 72 817 négyzetméteren üzlethelyiségek terülnek el. Ezenkívül egy értékes festmény is visszakerült az egyház tulajdonába.

A 45 vajdasági önkormányzat közül tizenegyben – Titelen, Csókán, Bácsban, Palánkán, Žitištén, Ürögön, Kishegyesen, Ópáván (Opovón), Hódságon (Odžacin), Zichyfalván (Plandištén) és Szécsányban – egyetlenegy létesítmény sem került vissza a tulajdonosához. A fennmaradt 34 vajdasági településen mintegy 1144 létesítményt származtattak vissza. A legtöbb vagyon-visszaszármaztatási eset, 436, Újvidéken volt eddig, Szabadkán 130, Pancsován 121, Nagybecskereken 82, Zomborban 58, Nagykikindán 45 és Versecen 28 létesítményt szolgáltattak vissza. Jelentősen kevesebb számban végezték el a kárpótlást a fennmaradt vajdasági településeken, Magyarcsernye és Pecsince helyi önkormányzatok esetében csupán egy ilyen létesítmény került vissza.