Ebben a zűrzavaros, rohanó világban nagyon könnyen megfeledkezünk a legfontosabb dologról, önmagunkról, a saját egészségünkről. Könnyedén túllépünk a szervezetünk apró figyelmeztetésein, mondván, velem úgy sem történhet meg, ami a barátommal, szomszédommal, ismerősömmel. Tájékozatlanságból nem is tudjuk hova menjünk, és azt sem, mi fog ott történni velünk. Gyakran előfordul, hogy bár tudjuk, hogy valami nincs rendben, de nem tudunk időt szakítani arra, hogy orvoshoz menjünk.
Pedig ez meglehetősen veszélyes struccpolitika, hiszen ki másnak tartoznánk felelőséggel, mint önmagunknak és a hozzánk közelállóknak. Igazság szerint sok esetben meg sem kellene várni, hogy bármi tünetet észleljünk, rendszeres megelőző lépésekkel – szűrővizsgálatokkal – elkerülhetjük a súlyos következményeket.
Az emberi szervezet működését nagyon érzékeny és könnyen sebezhető rendszerek irányítják. Ismeretes, hogy régen Kínában az orvost csak addig fizették, ameddig páciense egészséges volt. Az orvos hivatása és elsődleges feladata az egészség fenntartása, megőrzése volt. Ezzel szemben manapság már csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor megbetegedtünk. A szűrés előbbre hozza a diagnózist és a kezelés megkezdését, célja, hogy ritkábbá váljon a betegség súlyosabb formáinak kialakulása, a daganatok miatti halálozás.
Évente 33 000 új eset Szerbiában
Március a nemzeti rák elleni küzdelem hónapja. Az akcióba bekapcsolódott a Vajdasági Közegészségügyi Intézet is. Dr. Dušan Čanković elmondta, hogy a világon évente mintegy 12 millió személy betegedik meg rákban, és 7,6 millióan nem tudnak megküzdeni a gyilkos kórral. Becslések szerint 2030-ban megkétszereződik az újonnan diagnosztizált esetek és az elhalálozások száma is. Szerbiában magas a rákbetegség előfordulásának aránya, úgyszintén a kockázati tényezők is, mint a dohányzás, helytelen táplálkozás, túlsúly, elégtelen fizikai aktivitás, túlzott alkoholfogyasztás. Szerbiában évente átlagosan több mint 33 000 daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, a halálesetek száma pedig meghaladja a 21 000-ret. A férfiak leginkább tüdő-, végbél-, vastagbél-, prosztata-, hólyag-, gyomor- és hasnyálmirigyrákban betegednek meg. A nők esetében az első helyen a mellrák áll, ezt követi a méhnyak-, vastagbél-, tüdőrák. Az utóbbi tíz évben a férfiak körében az össz rákos esetek száma 18, a nők körében pedig 25 százalékkal emelkedett. A méhnyakrák tekintetében Szerbia a dicstelen első helyen áll Európában, és háromszor gyakrabban fordul elő az uniós országok átlagánál. A tavalyelőtti adatok szerint Vajdaság minden ötödik lakosa daganatos megbetegedés következtében halt meg.
Dr. Čanković ismételten felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a rosszindulatú betegségek túlnyomó többsége eredményesen kezelhető, ha idejekorán felismerik, a megbetegedetteknek a fele pedig kigyógyul.
Mell- és méhnyakszűrés
Elmondta, hogy a nők esetében az emlő szűrővizsgálata a 35 és 40 év között évente, 40 év felett pedig kétévenkénti mammográfiás vizsgálatából és az emlők tapintásos vizsgálatából kell, hogy álljon. Ez utóbbit már 20 éves kortól havonta ajánlatos végezni.
Fontos a szűrés, hiszen minél kisebb a daganat, annál kisebb beavatkozásra van szükség, s a gyógyulás esélye is annál nagyobb. A szűrés mellett szól, hogy az emlőben lévő elváltozások könnyen felismerhetőek, a vizsgálat semmilyen fájdalommal nem jár, s maga az emlődaganat gyakori. Különösen fontos, hogy odafigyeljenek magukra azok, akiknek a családjában már fordult elő jó vagy rosszindulatú emlődaganat, vagy más nőgyógyászati tumorbetegség.
A méhnyakszűrésen a nőgyógyász a hüvely felől megtekinti a méhszájat, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról: megérinti a méhnyakat, majd a váladékot egy tárgylemezre simítja, amit később megfestenek, majd mikroszkóppal megvizsgálnak. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek – gyulladás vagy fertőzés – észlelésére is alkalmas. Az eljárás ugyanakkor nem ad százszázalékos biztonságot: előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. Ezért fontos a rendszeres időközönként megismételt vizsgálat, mivel azzal csökkenteni lehet a diagnózis tévedésének kockázatát.
Vastag- és végbélszűrés
A vastag- és végbélszűrés az 50 és 70 év közötti férfiakat és nőket egyaránt érintheti. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a vastag- és végbélrákok a jól szűrhető daganattípusok közé tartoznak. A szűréseket 50 éves kortól tanácsos elkezdeni, ám amennyiben a családban halmozott előfordulás jelentkezett, vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrést korábban is el lehet kezdeni.
Vérteszt (Hemokult) a legáltalánosabb szűrési mód, a székletből vértesztet készítenek, a pozitív eredmény esetén további vizsgálatok következnek. Részleges vastagbéltükrözés (sigmoidoscopia): 3-5 évente ajánlott, a teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia) pedig 5-10 évente ajánlott, a kockázati faktorok megléte esetén gyakrabban.
Tüdő- és prosztataszűrés
Amíg korábban a TBC volt a legrettegettebb légúti betegség, mára a tüdőrák foglalja el ezt a helyet. Jelentős hányadát a tüdőszűrő állomások fedezik fel, ám sokan nagyon későn kerülnek orvoshoz. Az idejében felismert betegeknek a túlélését rendszerint jelentősen sikerül meghosszabbítani, életminőségét javítani. Az esetek többségében a kezdődő tüdőrák tünetmentes vagy nagyon tünetszegény.
A prosztata-specifikus antigén (PSA) kimutatása, valamint a prosztata végbélen át ujjal történő vizsgálata alkalmas a prosztatadaganatok szűrővizsgálatára. Mivel a prosztatarák viszonylag nagy számban fordul elő, nem szabad lemondani a korai felismerésről, hiszen a minimális elváltozások szoros nyomon követése lehetővé teszi az időben történő beavatkozást és a teljes gyógyulást. Negyven év feletti férfiaknál évente javasolt az általános urológiai állapotfelmérés, amelynek része a prosztatavizsgálat is.
Megelőzés
Vannak olyan kockázati tényezők, melyek kiiktatásával lényegesen csökkenthető a rák kialakulásának veszélye, ezek:
