A méhnyakrák a második leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek között. Európában évente mintegy 30 000 nő veszti életét e súlyos betegségben, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, és minden esztendőben 60 000 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel. Rendszeres szűréssel szinte teljesen kizárható a méhnyakrák okozta elhalálozás.
Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, amelyet január 21-e és 28-a között tartanak, nemzetközi kezdeményezés. Immár negyedik éve rendezik meg, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a méhnyakrákra és annak megelőzési lehetőségeire. Az európai országok programsorozata valódi párbeszédet kíván nyitni a méhnyakrákról az egészségügyi dolgozók, nőgyógyászok, politikusok, média és a közvélemény körében.Dr. Varbai Valéria, a magyarkanizsai egészségház orvosnője jelenleg nőgyógyászati specializáción tartózkodik. A témával kapcsolatban hozzá fordultunk kérdéseinkkel.
Mit kell tudnunk a méhnyakrák keletkezéséről és lefolyásáról?
Méhnyakrák leggyakrabban 30-40 éves korban alakul ki, de előfordulhat a menstruáció elmaradása után is. Az utóbbi években a 20-30 évesek esetében is egyre gyakrabban megfigyelhető. Kialakulásában bizonyított szerepe van a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak. Gyakrabban fordul elő méhnyakrák azon nők körében, akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet, és akik gyakran váltogatják partnerüket, illetve többször szültek. A dohányzás, az immunhiányos állapotok (pl. HIV-fertőzés), a méhnyakat torzító sérülések fokozzák a méhnyakrák kialakulásának veszélyét.
Korai stádiumban sokáig nem okoz panaszt a méhnyakrák, felismerése a nőgyógyászati rákszűrés alkalmával lehetséges. Tünetek, például bővebb folyás, vérzés, csupán az előrehaladottabb stádiumban jelentkeznek. Ha a tumor tovább terjed a környező szervekre, deréktáji fájdalmat, vizelési, székelési panaszokat okozhat. Általános tünetek, mint pl. a fogyás, gyengeség, vérszegénység, láz, csak későbbi stádiumban jelentkeznek.
Miért a méhnyakrák a nőgyógyászati szűrés elsődleges célpontja?
Elsődleges célpontja a még tünetmentes állapotban, korai stádiumban történő felismerés, amíg a kiszűrt esetek gyógyíthatók vagy megelőzhetők.
Miből áll a nőgyógyászati szűrővizsgálat?
A szűrővizsgálat során kenetet vesznek a méhnyakról és a méhnyakcsatornáról, mivel a rák keletkezése szempontjából ez a terület a legveszélyesebb. A szűrés a mintavétel során méhnyak levált hámrétegének vizsgálatát jelenti. Ez az úgynevezett Papanicolaou-teszt (Papa-teszt). A mintát tárgylemezre kenik, fixálják, és specifikus festés után mikroszkópos vizsgálat alá vetik.
Mi tudható meg a citológiai kenet mikroszkópos vizsgálatából?
A szűrővizsgálatból megtudhatjuk, hogy a mintában vannak-e gyanús sejtek, tehát nem azt, hogy van-e méhnyakrák, csupán, hogy ennek gyanúja fennáll-e (ezért hívjuk szűrő-, és nem diagnosztikus vizsgálatnak).
A gyanú fokozatait régebben P betűvel és számmal (1–5-ig), manapság szakszöveggel is jellemzik. Ha a gyanú jele nem áll fenn, 1-es vagy 2-es jelzést kap, gyanú esetén 3, 4 vagy 5-ös jelzést. Ha a szűrés eredménye pozitív, azaz gyanú áll fenn, szövettani mintavételre van szükség. A szövettani eredmény lehet negatív, amikor kiderül, hogy a gyanújelek ellenére nincs rosszindulatú daganat, vagy pozitív, ebben az esetben igazoltan rosszindulatú daganatról van szó.
Mi történik, ha a kivizsgálás méhnyakrákot igazol?
Ha a szövettani vizsgálat rákot jelzett, de a rendellenes sejtek még nem lépték át saját határukat, akkor konizációra van szükség (kúp alakú szövetdarab kimetszése a méhnyakból), ami egyben a betegség gyógyítását is jelenti. Ezek után csak rendszeres ellenőrző vizsgálatokra kell járni. Más esetekben – a daganatsejtek elterjedésétől függően – eltérő kezelésre lehet szükség (műtét és/vagy sugárkezelés), amiről már az onkológus szakorvos dönt.
Mennyire megbízható a citológiai vizsgálat?
A szűrőmódszerek nem tökéletesek, olyan esetek is kiszűrhetőek, amelyekben nem igazolható a kórállapot (álpozitív lelet), és olyan esetek is rejtve maradhatnak, melyeknél egy diagnosztikus vizsgálattal igazolni lehetne a betegséget (álnegatív lelet). Viszont tudni kell, hogy a szűrővizsgálatoknak (nemcsak a nőgyógyászat területén) jól felépített rendszere működik.
Kik vegyenek részt és milyen időközönként nőgyógyászati szűrővizsgálaton?
A szexuális élet megkezdésétől minden nőnek javasolt évente részt venni nőgyógyászati szűrővizsgálaton.
Mit kell tudnunk a méhnyakrák elleni védőoltásról? Melyik korosztálynak ajánlott? Kapható-e nálunk? Hogyan vehetik fel az érdekeltek? Mennyit kell érte fizetni?
A védőoltás (Cervarix) a humán papilloma vírus 16-os és 18-as típusai által okozott méhnyakrák és a rák előtti állapotok megelőzésére szolgál. Ahhoz, hogy kialakuljon a hatása három oltásra van szükség egy éven belül (az első és a harmadik oltás között 6 hónapnak kell eltelnie). Célszerű beoltani a szexuális életet még nem élő serdülőket, éppúgy, mint a szexuálisan aktív nőket és a természetes fertőzésen már átesett nőket. A védőoltás felvétele előtt szükséges egy negatív citológiai lelet. Azt viszont tudnunk kell, hogy a védőoltás felvétele után a rendszeres szűrést évente ugyanúgy folytatni kell.
Magyarországon már kapható a védőoltás, vényköteles és a páciens kérésére háziorvosa is beadhatja. Tudomásom szerint egy védőoltás ára 30 000 Ft körül mozog. Ha valaki szeretné felvenni a védőoltást, előtte mindenképp konzultáljon a nőgyógyászával.
