A koffein megtalálható a különböző növényekben, mint például a kávé, a kakaó, a tealevél vagy a guarana bogyó. Általában alkoholmentes italok, illetve recept nélkül kapható gyógyszerek adalékanyagaként hasznosítják. A koffein a növényekben természetes rovarirtó szerként hat.
Átlagosan egy csésze kávé 85 mg koffeint tartalmaz, az instant kávé 60 mg-ot, míg a koffeinmentes kávé csak 3 mg-ot. Egy csésze teában 30 mg, kakaóban és forró csokoládéban pedig 4 mg található. Egy pohár alkoholmentes italban körülbelül 20–60 mg koffeint tartalmaz. Európában a felnőtt emberek átlagosan napi 200 mg koffeint visznek be a szervezetükbe.
A koffein metabolizmusa
Elfogyasztása után 30-45 perccel a koffein a vérbe jut és eléri a különböző szerveket, szöveteket, négy-öt óra alatt pedig teljesen lebomlik. A szervezetből való kiválasztását a vesék végzik. A terhesség lassítja a koffein lebontását (metabolizmusát), ezért a terhes nők vérében hosszabb ideig marad magas a koffein értéke.
Az idegrendszer és a koffein
A koffein ébrenlétre és figyelemre gyakorolt stimuláló hatása közismert. Ezt úgy éri el, hogy blokkolja a fáradtságért felelős sejteket. Az adenozin egy olyan kémiai anyag, amely ha az agyunkban lévő idegsejtekhez kapcsolódik, akkor fáradtságot idéz elő. A koffein ennek a kapcsolódását akadályozza meg, mégpedig úgy, hogy helyette ő kapcsolódik az idegsejtekhez. Azáltal pedig, hogy blokkolja ezeket az idegsejteket, előidézi az agyban futó vérerek összehúzódását, ennek következményeként pedig csökken a fejfájás. A koffein számos fájdalomcsillapító gyógyszerben megtalálható.
Koffeinérzékenység
Az emberek nagyon különbözően reagálnak a koffeinre. Kutatások bizonyítják, hogy van olyan gén, amely lassítja a metabolizmust. Azok a személyek, akiknél ez a gén megtalálható, sokkal lassabban választják ki szervezetükből a koffeint. Egyes kutatások arra utalnak, hogy ezeknél az embereknél nagyban megnő a szívinfarktus veszélye. A legtöbb kísérlet viszont azt bizonyítja, hogy a felnőtteknél napi 300 mg-nál kevesebb koffein elfogyasztása nem okoz problémát. Olyan betegség, mint „koffein-függőség” nem ismeretes. Viszont létezik koffeinmérgezés, amely már napi 250 mg-nál több koffein elfogyasztásával bekövetkezhet azoknál, akik erre érzékenyek.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
A túlzott kávéfogyasztás kapcsolatban áll a koleszterinszint megemelkedésével, a magas vérnyomással, a szívritmus megváltozásával és felgyorsulásával, valamint növeli a koszorúér-betegségek kialakulásának esélyét.
Rákos megbetegedések
Nincs bizonyított kapcsolat a koffeinfogyasztás és a rákos megbetegedések között, viszont egyes kísérletek azt igazolják, hogy a kávézás csökkenti a vastagbél és a végbélrák kialakulásának esélyét.
Gasztroeozofagealis reflux
A Reflux az a betegség, ami főleg idősebb személyeknél jelentkezik, ilyenkor a nyelőcső és a gyomorszáj közötti „ajtó” nem zár rendesen, ezért a gyomorsav és a már bevitt étel egy része visszajut a nyelőcsőbe. Ezeknél a személyeknél a kávé fogyasztása fokozott bántalmakhoz vezethet. Számukra koffeinmentes kávé fogyasztása ajánlott.
A csontok egészsége és a koffein
Amennyiben a napi koffeinbevitel meghaladja a 750 mg-ot jelentősen megnő a kalcium és a magnézium kiválasztása, ez pedig a csontok elgyengüléséhez vezethet. Egy csésze kávé elfogyasztásával annyi kalcium távozik a szervezetből, amennyit egy evőkanálnyi tej elfogyasztásával pótolni lehet.
