Szerbia lehet az első állam a régióban, amely az Európai Unió villamosenergia-piacához csatlakozhat,
Szerbia ugyanis teljesítette ennek előfeltételeit – emelte ki Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter Athénban, az Energetikai Közösség miniszterek tanácsának nem formális találkozóján, amelyen a felgyorsított beépülésről tárgyaltak az unió energiaszektor-piacába, valamint a dekarbonizáció felgyorsításáról, a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló harmonizációs mechanizmusa (CBAM) végrehajtásának megkezdésével.
A miniszter kiemelte, hogy Szerbia elkötelezett a reformok végrehajtása és az uniós jogszabályokkal való harmonizáció iránt – áll az energiaügyi minisztérium közleményében.
A közleményben Đedović Handanović rámutatott, Szerbia továbbra is a regionális együttműködés erősítése mellett száll síkra, az energiafolyosókkal és gázösszeköttetésekkel olyan infrastruktúrát épít, amely szorosabb kapcsolatot eredményez az ország és a régió országai között, erősítve a régió energiaszektorát.
– Szerbia 20 évvel ezelőtt az Energetikai Közösség egyik alapítója volt. Ma az energiaszektor reformjainak végrehajtásában a legaktívabbak között van, az elmúlt két évben az energiareformok terén vezető szerepet töltött be az ország, az első és a második helyen állva. És most a régióban elsőként teljesítette az EU piacához csatlakozás követelményeit, amit ma az Európai Bizottság is elismert – emelte ki a miniszter.
Szavai szerint a kormány a hetekben olyan határozatot hoz meg, amellyel Szerbia eleget tesz a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv keretében megfogalmazott reformoknak, és ezáltal teljesít minden olyan elvárást, ami szükséges a beépüléshez az unió piacába.
Az energetikai miniszter közölte, hogy most az Európai Unió intézményein a sor, hogy elvégezzék a feladataikat annak érdekében, hogy az összekapcsolás 2026 első negyedévében megvalósuljon. Hangsúlyozta: a cél, hogy Szerbia rákapcsolódjon Magyarország, általa pedig az EU többi tagállamának piacára.
Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere májusban járt Belgrádban, akkor kitért arra, hogy a két ország közösen dolgozik azon, hogy 2028-ra megduplázza a villamosenergia-összeköttetés kapacitását. Mint akkor kiemelte, ez azért is jó, mert közben egy regionális áramtőzsdét is elindítottak, és mint képletesen fogalamazott: „közgazdaságtanból tudjuk, hogy ha egy piac nagyobb, ha több a fogyasztó, akkor alacsonyabb árakat lehet alkalmazni”. A rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásához is szükséges beruházásnak nevezte ezeket a terveket, amelyekkel megduplázzák a villamos áram átszállítási kapacitását Magyarország és Szerbia határán.
Egyébként tavaly áprilisban született meg a Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéjéről szóló megállapodás. A minden fél számára ellátásbiztonságot jelentő közös regionális áramtőzsdétől az ellátásbiztonság javítását várják, illetve a gyors, akadálymentes áramkereskedelmet az országok között.
– Ez a szervezett regionális villamosenergia-tőzsde jelentős mértékben növeli az ellátásbiztonságunkat, megteremti a lehetőségét, hogy a közép-európai térség élen járjon, példát mutasson az egész európai energiaintegráció szempontjából – hangsúlyozta 2024 áprilisában, a megállapodás aláírását követően Szijjártó, amikor hozzátette: – Itt európai uniós tagországok és egy európai uniós tagjelölt ország együttműködéséről van szó. Tettünk még egy lépést abba az irányba, hogy a nyugat-balkáni térség energiaintegrációját az Európai Unióba megvalósítsuk.
Nyitókép: Bányászati és Energiaügyi Minisztérium
