A tej élet, erő, egészség – ezzel a szlogennel mindenki találkozott már. Ez talán már módosult, hiszen az adatok arról tanúskodnak, hogy a lakosság majd 30 százaléka tejcukor-érzékenységben szenved.
A minap hallottam egy ismerősömtől, hogy sokáig nagyon szerette a tejet, aztán később kiderült, hogy allergiás lett a tejre, s emiatt kénytelen volt kiiktatni az étrendjéből, és ezt követően elmúltak a tünetek. Vannak, akiknek gyomorproblémát okoz a tej, amit az orvosok leginkább tejcukor-érzékenységgel magyaráznak. Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg olyan jó a tejtermékek fogyasztása, mint azt egyesek állítják.
A tej élet, erő, egészség – ezzel a szlogennel mindenki találkozott már. Ez talán már módosult, hiszen az adatok arról tanúskodnak, hogy a lakosság majd 30 százaléka tejcukor-érzékenységben szenved. A betegek kisebb hányada veleszületett laktóz intoleranciával küzd, ám az emberek többségének szervezetében felnőtt korban csökken vagy leáll a laktózbontó enzim termelése. Tejallergiáról akkor beszélhetünk, ha a szervezet nem tudja lebontani a tej fehérjét. Emellett számos kór azért keletkezik, mert a tej fogyasztása nem természetes sem a felnőttek, sem a gyerekek számára.
A laktóz tejben lévő cukor. Ez az egyetlen cukor, amelyet szénhidrátnak is neveznek és megtalálható a tejben. Diszacharid, ami azt jelenti, hogy két egyszerű cukorból, a glükóz és a laktóz nevű monoszacharidból tevődik össze. A laktóz csak a tejtermelő emlősök mirigyeinek sejtjei állítják elő, így csupán az emlősök tejében található meg. Amikor az ember tejet fogyaszt, szervezetének a laktózt le kell bontania két monoszacharid alkotójára, mielőtt az felszívódna a bélrendszerből a véráramba. Ezt a feladatot a laktáz enzim végzi, ez az emésztőrendszer belső részében lévő emésztősejtekben van jelen, és a legnagyobb koncentrációban a vékonybél éhbélének nevezett részében található meg. Ha azonban a laktóz meghaladja a laktáz enzim bontókapacitását, a tejcukor emésztés nélkül halad tovább a vastagbélbe. Itt a tejcukorra először a vastagbélben lévő baktérium hat, mely a tejcukort gázzá, széndioxiddá, savvá és tejsavvá bontja le. A tejcukormolekulák a bélfalon átszűrődve a vizet is beszívják a belekbe. Ennek eredményeként több gáz és víz lesz a vastagbélben, ami puffadást, felfúvódást, görcsöket, vizes hasmenést és gázok felszabadulását váltja ki.
A kutatások azt mutatják, hogy amikor érzékeny tejet kezd fogyasztani a tejcukor, számára annak összes táplálkozási haszna elveszhet. Ugyanis a megemészthetetlen szénhidrátból nemcsak a tej által biztosított kalóriamennyiséget nem tudja felvenni, hanem a tejfogyasztás miatt kialakuló hasmenés a szervezet fehérjevesztéséhez is vezethet.
Korábban azt feltételezték, hogy a laktáz enzim hiánya a bélrendszerben szokatlan elváltozás, amely csak néhány örökletes rendellenességben szenvedő csecsemőnél tapasztalható, illetve kizárólag más bélrendszeri betegséggel együtt fordul elő. Azóta a tudomány kiderítette, hogy a vékonybélben a laktáz enzim aktivitása másfél-négyéves kor között elveszik. Úgy tűnik, ez a fejlődés természetes velejárója és a legtöbb emlősben az elválasztás után jelenik meg.
A legtöbb ember úgy tudja, hogy az erős csontozathoz és a fogakhoz nélkülözhetetlen a tejben található kalcium. Ugyanakkor az étrend kalciumhiánya és a vérben felszívódó, majd a csontokba és a fogakba beépülő kalcium között nincs összefüggés. Ezt leginkább úgy lehet megérteni, ha összehasonlítjuk az emberi tejet és a tehéntejet fogyasztó csecsemőket. A tehéntej 1200 mg kalciumot tartalmaz literenként, az emberi tej viszont csak 300 mg-t. Mégis a csecsemők viszik be szervezetükbe a több kalciumot, mint tudjuk, azok a csecsemők, akik csak emberi tejet kaptak. Ennek oka, hogy a tehéntej gazdag foszforban is, amely az emésztőrendszerben reakcióba léphet a kalciummal, és megakadályozhatja annak felszívódását. Így sok táplálkozási szakértő szerint elsődleges kalciumforrásként csak azokat az ételeket lehetne fogyasztani, amelyekben a kalcium-foszfor aránya 2:1, vagy ennél nagyobb.
A felnőtteknek sem okoz hiányt, ha az ajánlott mennyiségnél kevesebb tejet fogyasztanak vagy teljesen kiiktatják étrendjükből azt. Ez magyarázza a különböző népcsoportok körében végzett csontsűrűség-vizsgálat. Az eredmények kimutatták, hogy nincs bizonyíték a csontok puhaságára azoknál a népeknél sem, amelyek kevesebb kalciumot fogyasztanak, mint például az afrikaiak, akiknek a napi kalciumfelvétele jóval alacsonyabb, mint mondjuk az amerikaiaké, akiknek az ajánlott napi mennyiség 800 mg. A WHO egy szakértő csoportja szerint megállapítást nyert, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a napi 300 mg-nál kevesebb kalciumfogyasztás káros az egészségre. A 300 mg egy pohárnyi tehéntejnek felel meg.
Ha kevesebb tejet iszik, esetleg a tejet teljesen kiiktatja az étrendjéből, akkor hogyan fedezheti szervezete szükségletét az egyén. Például 85 g szardínia, 28 g svájci sajt, 100 g juhtúró, 100 g spenót vagy 113 g liszt több mint 250 mg kalciumot biztosít a szervezet számára. Több mint 200 mg kalciumhoz juthat 113 g lazacból, de jó kalciumforrás a vesebab, a brokkoli, a szójabab, a mandula, számos halféle, mák, tök és a szezámmag is. |
