Éppen, hogy átlábaltunk az Egészségügyi Világszervezet által veszélyesnek jelzett szokásos február–márciusi influenzajárványon, az április egy újabb, Mexikóból kiinduló megbetegedéssel, a sertésinfluenzával lepte meg a mit sem sejtő emberiséget. Feltehetnénk a kérdést: volt már madárinfluenza, humán-, miért lenne más, és ha igen, miben más a sertésinfluenza?
Szolgáljunk egy nagyon egyszerűsített, de tájékozódásunkat kielégítő magyarázattal: az influenzavírusnak két típusa létezik: az A és a B, és mindegyikbe számos törzs tartozik. Sajnos a humán- és az állatinfluenza törzsei közel esnek egymáshoz, az A csoportba tartoznak, ami megkönnyíti a genetikai átmenetet és az esetleges keveredést. A törzsek rendszerint a felbukkanás helyéről vagy arról az állatról kapják nevüket ahol, illetve amelyikben kimutatták őket. A spanyolnátha, a hongkongi, a madár-, a sertésinfluenza tehát egyfajta betegségnek tekinthető, ám a vírustörzsek évről évre változtatják megjelenési helyüket, genetikai tulajdonságaikat s ezzel nemcsak az előző évben használt védőoltás hatását kerülik meg, hanem támadási felületük is módosul. Az 1920-ban indult spanyolnátha a Föld lakosságának mintegy 40%-át betegítette meg, és 20 millió áldozatot követelt, a kezelhetetlen, gyorsan lefolyó tüdőgyulladás következményeként. (Irodalmunk Kafka Margittal, történelmünk IV. Károly magyar királlyal lett szegényebb). Aggódva figyeljük, hogy XXI. század első éveitől egyre nagyobb gond az avián (állati eredetű) influenzavírusok mind gyakoribb feltűnése, gyors terjedése és az emberre nézve mind agresszívabb és egyben riasztóbb hatása. Ami évtizedek óta csak állategészségügyi problémát jelentett, ma már humánegészségügyi dilemmává válik. 1997-ben, a csirkék pusztító megbetegedése közepette, számos emberi megbetegedést idézett elő az ún. madárinfluenza, amely 42 emberéletet követelt. A járvány blokkolása csak több tízmillió szárnyas kiirtásával sikerült. Az ami megdöbbentő a mostani sertésinfluenza-járványban, hogy a vírus trópusi körülmények közepette, azaz melegben is terjed. A „legöregebb virológusok” sem emlékeznek nyári influenzafertőzésre. Emiatt a most dühöngő mexikói járvány esetében felmerült a gyanú, hogy valóban influenzavírusról van-e szó, és milyenről. Az újonnan feltűnt vírus a spanyolnáthához hasonlóan elsősorban a tüdő szöveteit roncsolja. Írásom pillanatában már több ezerre tehető a megbetegedettek száma, 121 halálesettel. Az Egészségügyi Világszervezet két fontos hírt tett közzé: az új vírustörzs valószínűleg úgy jött létre, hogy emberi és madárinfluenza-vírusok fertőztek meg disznókat, és ott keveredtek egymással. Kezelésére hatásosnak mutatkozik az oseltamivir hatóanyagú Tamiflu. (A gyógyszer teljes hatásfokát akkor fejti ki, ha 48 órán belül a beteg megkapja.) Egy másik jó hír, hogy a sertésinfluenza vírusa elpusztul 70 Celsius-fokon, főzve-sütve nyugodtan fogyasztható a sertéshús. Hangsúlyozom, hogy az influenza elleni oltás enyhíti a sertésinfluenza megbetegedés tüneteit is.
