Szerbiában évente mintegy 32 000 új daganatos beteg kerül egészségügyi nyilvántartásba, a kór csaknem 20 000 ember halálát okozza. A rák a második halálozási ok a szív- és érrendszeri megbetegedések után. Azokban a fejlett európai országokban, amelyekben két évtizeddel ezelőtt megkezdték a szükséges óvintézkedések bevezetését, ma már jóval kevesebb rákos beteget regisztrálnak.
Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra vagy a hosszabb túlélésre, mert a későbbi áttétek súlyosbítják a beteg állapotát, drasztikusabb kezeléseket, kezeléskombinációkat kell alkalmazni. Néhány évvel ezelőtt a szerbiai egészségügyi minisztérium nemzeti rákellenes programot dolgozott ki, amelynek célja a daganatos megbetegedések számának csökkentése, a rákbetegek életének meghosszabítása, életminőségüknek a javítása. Ennek eredményeit összegezték egy minapi belgrádi szaktanácskozáson.
A vastagbélrák jó eséllyel gyógyítható
Szerbiában a rosszindulatú vastagbéldaganat évente csaknem 2300 ember halálát okozza, és 3800-an betegednek meg. Ha valaki a rák szót meghallja, azonnal pánikba esik, és a még hátralévő hónapokat kezdi számolni, holott ez a típusú betegség éppen azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek korai diagnosztizálás esetén nagyon jó eséllyel gyógyíthatók. A betegség előfordulási gyakorisága az utóbbi harminc évben három-négyszereséreemelkedett. Ezen tendencia eredménye az lett, hogy a betegség a rosszindulatú daganatos megbetegedések között mindkét nem körében – a férfiak esetében a tüdőrák után, a nők esetében pedig a mellrák után – a második leggyakoribb betegséggé vált.
Európa számos országában összegyűlt tapasztalatok bizonyítják, hogy az 50 és 70 év közötti férfiak és nők kétévenként megismételt szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján mintegy 20%-kal képes csökkenteni a kolorektális ráktípusok okozta halálozást.
A vastagbélrák tünetei: betegség gyanúja merülhet fel, ha tisztázatlan okok miatt székelési változást tapasztalunk, székrekedést, hasmenést, kemény székletet, vagy ha bármilyen formában vér jelenik meg a székletben.
Méhnyakrák, mellrák
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a méhnyakrák évente 270 000 nő halálát okozza, az új betegek számát pedig évi 500 000-re becsülik. Európában mintegy 30 000 nő veszti életét, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, illetve minden esztendőben 60 000 új esetet diagnosztizálnak. Semmivel sem jobb a helyzet Szerbiában, évente 1400 új méhnyakrákot regisztrálnak, pedig az időben felfedezett betegség szinte száz százalékban gyógyítható. Minden nőnek életkorra való tekintet nélkül tudnia kellene, hogy rendszeres szűrővizsgálattal szinte teljesen kizárható a méhnyakrák okozta elhalálozás. A méhnyakrákot ugyanis már korai stádiumban ki lehet mutatni, és ilyenkor száz százalékban gyógyítható. A betegséget a human papillomavírus idézi elő, melynek mintegy 130 fajtája ismert, és ebből 40 fertőzi meg a női nemi szervet. A HPV-teszt a magas kockázatú vírusok 13 fajtáját tudja kimutatni. A széles körben alkalmazott citológiai vizsgálat, az úgynevezett Papa-teszt és az új metódus együttesen csaknem száz százalékra növeli a tesztelés pontosságát.
A méhnyakrák többnyire a menopauza után alakul ki, így ennek a korosztálynak kell a legtöbb figyelmet szentelnie a betegségre. Kockázati tényezői közt szerepel a családi halmozódás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a statisztikai kimutatások szerint gyakoribb azoknál a nőknél, akik nem szültek.
Tünetei: ciklustól független vérzés vagy folyás, fájdalmas vizeletürítés és vizelési nehézség, fájdalmas szexuális együttlét, kismedencei fájdalom.
Szerbiában a mellrák a leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek körében. Évente mintegy 4000 új esetet regisztrálnak, és 1600-an halnak meg, ami a rákban elhunytaknak több mint egynegyedét teszi ki.
A mellrák kialakulásának esélyét nagymértékben növeli, ha a családban volt már rákos – különösen mellrákos – megbetegedés. Kockázati tényezőt jelent továbbá a tömött szerkezetű mell, melynek mammográfiás vizsgálata nehézkes, és a 30 év fölötti szülés, illetve limfóma vagy leukémia miatti korábbi sugárkezelés. A legújabb statisztikai adatok és az orvosszakértők kimutatásai szerint világviszonylatban növekszik a mellrák aránya a terhes nők körében, mert egyre tovább várnak a leendő szülők a gyerekvállalással.
A mellrák tünetei: bármilyen fájdalmas vagy fájdalommentes elváltozás az emlőben/emlőkben, beleértve a mellbimbókat is, csomó vagy duzzanat megjelenése, diszkomfortérzés, a mell méretének, súlyának vagy alakjának megváltozása, a mellbimbók váladékozása, ismeretlen eredetű testsúlyvesztés.
Japán segély
A múlt év derekától ez év márciusáig az egészségügyi minisztérium japán szakemberekkel közösen feltérképezte a szerbiai helyzetet, melynek eredményeként a távol-keleti ország kormánya mintegy 5,8 millió euróval támogatja a mellrák korai felfedésére irányuló széles körű szerbiai akciót. A projektum magában foglalja 2 digitális, 30 analóg mammográf, 24 CR-műszer és egyéb berendezés vásárlását, valamint a szerbiai szakemberek továbbképzését Japánban. A szóban forgó projektum megvalósítására a következő évben kerül sor, és 39 egészségügyi létesítményt ölel fel. A mellrákszűrésre fordítandó vissza nem térítendő adománnyal a japán segély összege eléri a 204 millió eurót, ebből a szerbiai egészségügy 22 milliót kapott.
A 2009-es IPA-program keretében az Európai Unió részt vesz a mellrák, a méhnyakrák, valamint a vastagbélrák korai felfedésére irányuló programok támogatásában. Öt digitális, 12 analóg mammográf és 9 mammográf egység beszerzését tervezik, ezek összértéke 6,6 millió euró.
A szövetségi egészségügyi minisztérium ez év májusában pályázatot írt ki a rák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és gyógyítására vonatkozó program támogatására. Huszonnégy ösztöndíjat hagyott jóvá, köztük vajdasági orvosok szakmai továbbképzésére is.
A témához kapcsolódik a hír, miszerint a Szerbia a rák ellen program keretében az egészségügyi minisztérium telefonos lelkisegély-szolgálatot vezetett be a rákbetegek és azok családtagjai számára. Az érdekeltek a 0800-202-303-as telefonszámot tárcsázhatják mindennap 10 és 22 óra között, a tanácsadás ingyenes.
