Visszatekintve az orvostudomány elmúlt évtizedeinek elkötelezettségi irányelveire, óhatatlanul az a benyomásunk, hogy a medicina figyelmének gyújtópontjában évtizedek óta, sőt még mai is a női nem állt és áll. Nem annyira a „gyengébb nem” jogán, hanem egyrészt reprodukciós feladatának súlya miatt, másrészt a nők vonzódása, érdeklődése a medicina által nyújtott közlések felé jóval fokozottabb és szerteágazóbb a férfiakénál.
Talán az utóbbi két évtizedben történt némi változás az újabb statisztikai adatok szerint, a férfiak érezhetőbben nagyobb érdeklődést tanúsítanak testi-lelki egészségvédelmük iránt, és ez – reményeink szerint – idővel majd megszünteti az 5-6 éves lemaradást a nők által megélt átlagéletkorhoz viszonyítva. Ma ugyanis Szerbiában 73, 5 év az átlagos életkor az európai 78, 8 szemben, ezen belül pedig a férfiak 71 életévet remélhetnek, míg a nők 76-77-et. A világszerte észlelt (kivételt képez Délkelet-Ázsia) átlagéletkor-különbség okának sokáig a genetikai kódolást sejtették a tudósok, s ez irányban évek óta folynak is a kutatások. A figyelem mindinkább a nemi hormonokra irányult, azoknak szerepét igyekeztek felderíteni az immunrendszerben vagy a szív- és a keringési rendszerben. Ez a két terület ugyanis a férfiak legkorábban támadható pontja.
Beszédes adatok
Ma már ismert, hogy a férfi tesztoszteron hormon például több mint 20 gént kapcsol be, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek kialakulását. Ezt viszont cáfolni látszik egy újabb vizsgálat, amelynek tárgyai férfi és női kolostorok voltak, melyeknek lakói hasonló életkörülmények között éltek. Az eredmény: alig egy év az elhalálozási különbség a hormonális, illetve biológiai okok miatt. Míg a férfiaknál 50 és 54 év között a keringési rendszer betegségeinek rizikója hirtelen megnő, a női nemnél ez a veszély a 60 és 64 év közötti korcsoportnál kezd emelkedni. A WHO adatai szerint a 35 és 65 év közötti férfiak ötször gyakrabban halnak meg szív- és keringési betegségekben, mint a nők. Summa summarum: az 5-6 év különbség férfi és nő között a várható élettartamban főképpen az életmód és a környezeti tényezők függvénye, és úgyszólván semminemű genetikai oka nincs. Öt fő indoklást nyújt a mai medicina a férfiak korábbi elhalálozási okaként: többet dohányoznak, és gyakrabban isznak alkoholt, mint a nők, többnyire egészségtelenebbül táplálkoznak, túl sokat esznek, és túl zsírosat. Ehhez társul a „társadalmi stressz”, aminek főképpen – különösen a gazdasági válságok idejében – a férfiak vannak kitéve, jobban mondva ők élik meg tragikusabban. Tegyük még hozzá: a 16–24 éves férfiak mortalitása közúti balesetek vagy drogok miatt háromszor akkora, mint a lányoké, s a férfiak öngyilkosságot is gyakrabban követnek el, mint a nők.
Mi a tennivaló?
Elsősorban férfitársaim aktívabb hozzáállására és bátrabb fellépésére apellálok, amikor az egészségükről van szó. Az utánajárás, a „kilincselés” ebben az ügyben nem a gyengeségre, ellenkezőleg, a család iránti elkötelezettségre, mintaszerűen gondos magatartásra utal. Cáfoljuk meg tettekkel egyik barátom lányának szó szerint idézett kifakadását: „az én apám semmivel sem különb a többi férfinál, nem jár el az orvosa által ajánlott vizsgálatokra, mert nem mer szembenézni az esetleges problémával, betegséggel. Nem vállalja a gyógykezeléssel járó procedúrákat, inkább eltitkolja betegségét. Nem csodálom, ha a férfiak hamarabb halnak meg, saját maguk is hibásak.” Keserű igazság ez számunkra, de magam is tanúsíthatom ismerőseim, sőt orvoskollégáim példáiból is. A már említett kockázati tényezők (ismétlem őket: a helytelen táplálkozási szokások, a mozgásszegény életmód, fokozott stressz, elhízás és dohányzás) mellett, léteznek olyan szív- és érrendszert érintő néma, de kockázattal járó elváltozások, melyek gyakran hosszú ideig nem okoznak semmi panaszt, váratlanul jelentkeznek, és sajnos gyakran végzetes következménnyel is járhatnak. Elengedhetetlen fontos szerep jut az öröklődésnek is, elsősorban azoknál az egyéneknél, akiknél megfigyelhető a családon belüli szív- és érrendszer problémák halmozódása. Ezeket a rejtett, néma, de gyilkolásra hajlamos betegségeket csak a rendszeres szűrésekkel tudjuk felfedni. A szűrővizsgálatok palettáján sajnos még ma is igen nagy űr tátong a férfiak rovására. A rejtett bajokat kiszűrő ellenőrző vizsgálatok jobbára a nőkre összpontosítanak, lásd méhnyakrák-, emlőrákszűrés, csontritkulásmérést stb.
Szerbiában a vezető halálokok a férfiaknál így alakulnak: 1. szív- és érrendszeri betegségek, 2. rákos daganatok,3. balesetek és mérgezések, 4. emésztőszervi megbetegedések. Ez irányban mozdult el a WO is, amikor meghirdette a férfiak egészségmegőrzésének hangsúlyosabbá tételét. Amíg ez a szűrőcsomag a hazánkba nem ér, két dolgot tudok tanácsolni: rendszeresíteni egy önvizsgálati módszert, amely a nőknél már jó ideje működőképes, és igénybe venni azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek megoldhatók a háziorvos és egy urológus bevonásával; jobb híján ajánlatos felhasználni az egyes privát rendelők alacsony áron meghirdetett szűrőcsomagjait.
A férfiak önvizsgálata a szájüregben indul. A szájüregi rákok okozta megbetegedések száma az utóbbi időben drámaian megemelkedett. Havonta elég egy-két perc a tükör előtt, hogy ellenőrizzék, nincs-e az ajkakon, az ínyen, a szájpadláson, nyelven vagy alatta nem gyógyuló elváltozás, vérzés, elszíneződés.
Figyeljük bőrünkön az anyajegyeket! Figyelmeztető jel az új anyajegyek megjelenése, a már meglevő színének változása, vastagodása, kiterjedtsége, esetleges vérzése.
Herék. A heredaganatok jelentős része fiatalkorban, 15 és 35 év közötti férfiaknál jelenik meg. Havonta a két herét, amelyek természetesen nem egyforma nagyságúak, tapintsuk át, s ha göbösödést, csomót tapintunk, forduljunk orvoshoz!
Az orvosi szűrővizsgálat a férfiak részére magában foglalja 50 éves kor felett az évenkénti PSA-szűrést és az ujjal végzett vizsgálatot a végbélen keresztül. Szintén ebben a korban esedékes a glaukóma szemészeti szintű kizárása. A csomaghoz kell tartoznia az EKG, a vérnyomás és a vércukor ellenőrzésének, a koleszterinképletnek, az okkult vérzésnek és legfontosabb elemként a teljes hasi ultrahangvizsgálatnak, amelyből korrekt képet kapunk veséink, májunk, bélrendszerünk, lépünk, a húgyhólyag és a főütőér, az aorta állapotáról. Nagy általánosságban elmondható, hogy a férfiaknak a húszas éveikben ötévente ajánlatos teljes körű orvosi vizsgálaton részt venni, a 30-as éveikben háromévente, a 40-es években kétévente, 50 fölött pedig évente. Ha valaki a 80-as éveiben jár, az a jutalma, hogy kevesebb rutinszűrésre lesz szüksége. A prosztatarákszűrés ekkor már egyenesen fölösleges, és az orvosok szerint a vastagbélrák szűrésének is egyre csökken a jelentősége. Azok viszont, akiknek sikerült elfogadható formában megérniük a 90. életévet, már eléggé bölcsek ahhoz, hogy értékelni tudják az egészséges életmódot.
