Elővigyázatosságból több európai országból, így a szerbiai patikákból is kivonták a Vigantol cseppeket. A csecsemőknek adott D-vitamin készítménynél a cseppentő gumi részéből kioldódott idegen anyagot mutattak ki, amely szerencsére kevés mennyiségben nem jelent egészségügyi kockázatot, de a gyártó, a német Merk cég elővigyázatosságból mégis kivonta a forgalomból. A közelmúltban hasonló eset történt az Octagam oldatos infúzióval, valamint az Avandia, az Avandamet és az Avaglim gyógyszerekkel, ez utóbbiakat a cukorbetegség kezelésére használják. Azért vonták vissza, mert kiderült, hogy olyan hatóanyagot tartalmaznak, amely szív- és érrendszeri panaszokat okozhat.
A Szerbiai Gyógyszerügynökséghez tavaly 580 jelentés érkezett a gyógyszerek és védőoltások nem kívánt mellékhatásai miatt. Amikor az orvosoknak bármilyen kételyeik támadnak, azonnal reagálniuk kell. Jelzés ez az illetékesek irányában, hogy vonják ki a forgalomból a gyanús gyógyszert. Az idén például feljelentés érkezett a Cialis miatt, mert felmerült az alapos gyanú, hogy a hamisított változat került a szerbiai gyógyszertárakba.
Sarlatánok kíméljenek!
Egyes becslések szerint a hazai forgalomban lévő gyógyszereknek és egyéb készítményeknek a10 százaléka, az interneten keresztül rendelhetőnek pedig az 50 százaléka hamisított. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy csupán marketing kérdése, mit adnak el a hiszékeny betegeknek. Az étrend-kiegészítők csodás gyógyulást ígérő gyártói és forgalmazói a jogszabályi hézagok közt háborítatlanul kínálnak/kínálhatnak hatástalan, olykor az egészségre egyenesen veszélyes termékeket is. A jelenleg érvényben lévő uniós jogszabályok szerint ugyanis elegendő bejelenteni a forgalmazni kívánt étrend-kiegészítő összetevőit és csomagolási egységét. Magyarországon például a nyár folyamán napvilágot látott egy ellenőrzés eredménye, mely szerint több olyan étrend-kiegészítőként árusított potencianövelőt találtak, amelyekben szintetikus, hamisított gyógyszerhatóanyag van. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) éppen a közelmúltban utasított el egy kérelmet, hogy az ezüst egyfajta vizes oldatát étrend-kiegészítőként elismerje.
A neten a daganat elleni szerek kínálata is bőséges. Egyesek népszerűsítenek olyan immunerősítőt, amelynek nincs semmilyen forgalmazási engedélye. Például magyar nyelvű kaliforniai honlapról kínálják egy mexikói gyártó B17-vitamint tartalmazó készítményét, kúránként mintegy 1000 euróért – holott az amigdalinát mérgező hatása miatt már évtizedekkel ezelőtt kitiltották az USA-ból és a civilizált gyógyászatból.
Új orvostudomány elnevezéssel egy német sarlatán, név szerint Rye Geed Hammer tanítása is terjedőben van. A hazájában meg nem értett – vagyis a praktizálástól Németországban eltiltott, Spanyolországban bebörtönzött, Franciaországból kiutasított „zseniális” doktor felfedezése szerint minden betegség lelki megrázkódtatások következménye. Így a gyógyuláshoz nincs szükség se műtétre, se gyógyszerre, a felépüléshez elegendő a trauma megszüntetése. Propagandaanyagai szerint a hozzá forduló daganatos betegek 98 százaléka meggyógyul. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják a Spiegelben megjelent oknyomozó riportok, amelyek főszereplői azok az áldozatok és hozzátartozóik, akiket az Új orvostudomány konzulensei lebeszéltek a hagyományos kezelésről.
Plusz 90, mínusz 30
E kitérő után evezzünk vissza a hazai vizekre. A gyógyszerekkel kapcsolatos a hír, miszerint több mint 90 orvossággal bővült a legújabb vényköteles gyógyszerlista, 30 pedig lekerült róla, főleg adminisztratív okokkal magyarázható. A gyártóknak ugyanis többé már nem kifizetődő előállítaniuk. A listáról például lekerült a Rantidine, de rajta maradt négy (például a Ranisan) ugyanolyan hatású generikus gyógyszer – ezek egyenértékűek az eredetivel, csupán méretben, színben és alakban térnek el attól.
Ezentúl néhány olyan antibiotikumot lehet vényre felíratni, melyeket eddig a betegek a saját zsebükből voltak kénytelenek fizetni. Ugyanakkor a listáról lekerültek az OTC (over-the counter) csoportba tartozó gyógyszerek, amelyek az egész világon szabad eladásban, vény nélkül is kaphatók. Ezek közé tartozik a Febricet és a Paracetamol – egyébként az előbbi 19 dinárba kerül –, s nincs értelme receptre íratni, amikor a participációért 50 dinárt kell fizetni. A fent említett 75 milligrammos Ranitidine pezsgőtabletta változatban 175 dinár, a 150 mg-os 298 dinár, a 300 mg-os pedig 802 dinár. A Ranisan 218 dinárba kerül.
A fentiek alapján, és figyelembe véve, hogy a pozitív gyógyszerlista állandóan változik – évente akár öt ízben is módosítják – felmerül a kérdés, miből fogja tudni a beteg, hogy az általa használt vagy az orvos által felírt gyógyszer az A, az A1, vagy például a B, C, D listán szerepel-e, merthogy vannak olyanok, amelyekért részben kell hozzáfizetni, vagy teljes áron kell megvenni. Az Újvidéki Gyógyszertárak illetékesei azt tanácsolják, hogy a páciensek legyenek bizalommal a választott orvosuk iránt, és ha mégis kételyeik támadnak, érdeklődjenek a 021/402-820-as telefonszámon.
A legutóbbi listamódosítással a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet ugyan nem sokat takarít meg, de mint az illetékesek mondják, nagyobb lesz a lehetőség arra, hogy több pénz jusson citosztatikumokra és szívgyógyszerekre. Az intézet kimutatása szerint tavaly az orvosok naponta átlagosan 230 000 vényt adtak ki, a napi gyógyszervásárlás pedig elérte a 350 000-et. A múlt évben a receptre felírt gyógyszerek értéke elérte a 45 milliárd dinárt, a betegek 55 millió vényre 85 millió doboz gyógyszert vettek fel. Hogy az idén mekkora lesz ez az összeg, egyelőre nem ismeretes, mind az sem, mennyivel növekszenek majd a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet kiadásai az árfolyammódosítás következtében, a kormány által jóváhagyott átlagban 10 százalékos gyógyszerdrágulás után.
