Évezredek tapasztalata és a legújabb tudományos kutatások eredménye összecseng: semmilyen mesterséges táplálék nem képes teljes mértékben pótolni a csecsemő számára az anyatejet, amely tartalmazza mindazt, amire egy babának szüksége van. A D-vitamin kivételével az összes vitamin megtalálható benne, ugyanígy a nélkülözhetetlen ásványi sók és zsírok, az agy és a retina fejlődéséhez szükséges telítetlen zsírsavak. Az anyatej mindig ideális hőmérsékletű, steril. A szoptatott csecsemő ellenálló lesz a vírusokkal, baktériumokkal szemben, általában nem náthás, amíg így táplálkozik. Még az olyan krónikus betegségekkel szemben is védett mint a diabétesz, a sclerosis multiplex, a bélhurut. A legújabb kutatások szerint egész életében egészségesebb lesz! De még ránézésre is más az ilyen baba, feszes a húsa, nem hízik el, s a szellemi fejlődése is gyorsabb. Igaz, ez utóbbiban szerepe van annak a szoros, eltéphetetlen lelki kapcsolatnak is, ami kialakul a csecsemő és az őt mellére ölelő anyja között.
A világ nagyobbik részén még mindig a szoptatás a csecsemők életben maradásának alapvető feltétele. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a fejlődő országokban évente mintegy másfél millió csecsemőhal meg azért, mert nem kap anyatejet, csupán mesterséges táplálékot.
1990 augusztusában 10 nemzetközi szervezet és 30 kormány képviselői Firenzében az egész világra kiterjesztve aláírtak egy nyilatkozatot, melyben felszólították a kormányokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az anyák csecsemőjüket legalább 4–6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálják. Ennek a nyilatkozatnak a nyomán indult világútjára a kezdeményezés, és jelölték ki augusztus 1-jét a szoptatás világnapjává. S nem veszett kárba azerőfeszítés. A példaképül szolgáló Norvégiában már a kisbabák 95 százaléka anyatejen cseperedik.
Az anyatejes táplálást népszerűsítő kampányba mintegy 120 ország kapcsolódott be. Noha a szoptatás világnapját augusztus első hetében tartják, az országok maguk választhatják meg a számukra legmegfelelőbb időszakot az akció népszerűsítésére. Mivel a terhesség 40 hétig tart, Szerbia az év 40. hetét választotta. Az idén szeptember 27-e és október 3-a között számos rendezvényen hívják fel a kismamák figyelmét a szoptatás előnyeire és fontosságára. Így volt ez pénteken az újvidéki szülészeten is.
Védi a babát...
Az anyatej nem csupán a mesében bír csodatévő hatással: megvédheti a gyermeket többféle betegségtől. Az anyatejes táplálás véd az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-megbetegedés ellen is. Svéd vizsgálatok megerősítették, hogy akiket hat hónapig anyatejjel tápláltak, azoknak a vérében a koleszterinszint már 14–17 éves korban alacsonyabb, mint akiket rövid ideig szoptattak vagy tápszert kaptak. Egy brit vizsgálat szerint az anyatejjel tápláltak között kevesebb a szívinfarktus miatti halálozás is.
Az anyatej védőanyagainakköszönhetően a szoptatott gyermekek sokkal ritkábban kapnak bélfertőzést, légúti megbetegedést vagy húgyúti fertőzést. Ha mégis fellép valamilyen fertőzés, azt a csecsemő könnyebben átvészeli. Az anyatej véd a vashiányos vérszegénység, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a lisztérzékenység és a kövérség ellen is. A kövérség elleni védőhatása azért alapvetőjelentőségű, mert a civilizációs betegségek – a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia – kialakulása szempontjából az elhízás kiemelt fontosságú. Az anyatejes táplálás kövérség elleni védőhatását egyébként valószínűleg az magyarázza, hogy a természet az anyatejes csecsemők energiaigényét jól szabályozza, a tápszerekkel viszont a szükségesnél valamivel több kalóriát juttatunk a szervezetbe. A szoptatott csecsemők tehát semmiféle hátrányt nem szenvednek alacsonyabb súlyuk miatt.
Az anyatej az allergiás megbetegedések ellen is véd. Kevesebb a légúti allergia, az asztma, ritkább az ételallergia és az ekcéma is. A legfontosabb immunglobulinját olyan különleges sejtek (plazmasejtek) termelik, amelyek az anya bélrendszeréből és légútjaiból vándorolnak a mell tejmirigyeibe. Ezek a sejtek olyan kórokozókkal szemben termelik a védőanyagot, amelyekkel az anya szervezete régebben már találkozott.
Nemcsak az anyatej hiánya, hanem az antibiotikumos kezelés és a betegségek is megváltoztathatják a bélflórát. Az elmúlt évtizedek alatt a nyugati típusú életmód kifejlődésével párhuzamosan nőtt a légúti allergiás betegek száma. Hiba volna azt gondolni, hogy e „járvány” kizárólag környezeti ártalom következménye, hiszen ismert az örökletes tényezőkjelentősége is. A légúti allergiás megbetegedések robbanásszerű növekedése azonban paradox módon összefügghet azzal, hogy környezetünkben jelentősen javultak a higiénés viszonyok, antibiotikumokat és védőoltásokat alkalmazunk.
A szoptatás összefügghet a magasabb szellemi teljesítőképességgel is. Számos vizsgálat ugyanis azt igazolta, hogy az anyatejjel táplált gyermekek szellemi fejlődése, tanulási készsége, képfelismerő képessége, számolása, olvasása jobb, intelligenciahányadosa magasabb. Bár érett újszülöttek esetében az anyatejjel, illetve tápszerrel tápláltak intelligenciahányadosa között a különbség csekély – mindössze 3–4 százalék –, az eltérés minden vizsgálatban kimutatható volt. Az anyatej és az értelmi képesség közötti összefüggést egyébként többen vitatják, ismert ugyanis, hogy a jobban képzett nők tovább szoptatnak. Vannak azonban olyan vizsgálatok, melyek minden társadalmi osztályban ki tudták mutatni az összefüggést.
Védi a mamát is
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak a babára nézve sorolhatjuk a jótékony hatásokat, a szoptatás idején a mamát is számos kedvező hatás éri. A szülés után például fokozza a méhizom-összehúzódásokat, ezáltal pedig csökken a vérvesztés. Minél többet szoptat és minél kevesebbet fej az anyuka, annál kevésbé nyúlnak meg a mell szövetei.
Fontos tényező lehet az a megállapítás is, mely szerint az igény szerinti szoptatás betartásával hamarabb, fogyókúra nélkül, természetes úton nyerhető vissza az ideális testsúly.
Felmérések bizonyítják, hogy a mell-, petefészek- és méhnyakrák ritkábban alakul ki azoknál a nőknél, akik sokáig táplálták anyatejjel gyermeküket. A szoptatás nemcsak az emlőrák kockázatát csökkenti, hanem befejezése után a csonttömeg is növekszik, tehát csontritkulást sem okoz.
A táplálásnak ez a módja mélyíti az anya-gyermek kapcsolatot, ezért is kell a szoptatást természetesnek tartani.
Becslések szerint ha a szoptatott csecsemők aránya világszerte 40 százalékkal növekedne, a másfél év alatti gyermekek körében 66 százalékkal kevesebb hasmenéses eredetű és 50 százalékkal kevesebb légúti betegség okozta haláleset következne be.
Gyarmati Andrea, olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó és gyermekorvos mondását kölcsönvéve akár két mondatban is érzékeltetni lehet a téma fontosságát: „Kisóvodás korig meg tudom állapítani, hogy melyik baba volt anyatejes, melyik nem. Másként viselkedik, másként mozog, más a színe, a fogása, kevésbé fogékony a betegségekre, és sugárzik róla az életöröm.”
