A macskakedvelőket nemcsak a cicás képek, videók és vicces állattörténetek „találják meg” gyakorta, hanem a cicás irodalom is. El lehet ugyan mélázni azon, hogy valóban ezek a „cicás dolgok” lelnek-e rá a macskakedvelőkre, vagy ellenkezőleg: ők figyelnek fel az effélékre, de a lényegen mindez nem változtat: a hangsúly az egymásra találáson van. Jómagam, gyakorló macskásként, előnyben részesítek minden hasonló médiatartalmat, sőt a macskás könyveket is előszeretettel forgatom. E négylábú dorombológépeknek már egyre gazdagabb irodalmuk van, s akad köztük jó néhány figyelemre méltó kiadvány. Dean Nicholson Nala, a mentett cica című könyve például jóval több egy cuki cicás regénynél. Remek útikönyv is, amelynek állatvédelmi üzenete sokakhoz eljuthat, akik nemcsak elolvassák, hanem interneten is követik a világjáró cirmos és gazdája kerékpáros kalandjait. Abigail Tucker Oroszlán a kanapén című kötete sem érdemtelenül vált a The New York Times bestsellerévé, hiszen olvasmányos oknyomozás korokon, kultúrákon, történelmen át, azt kutatva, hogyan váltak a macskák korunk legnépszerűbb házi kedvenceivé. A Cerkabella Kiadó Macskák Mesés könyve című kiadványa pedig igényes válogatás a világirodalom és a magyar irodalom macskás gyöngyszemeiből.
E kiemelendő könyvek közé sorolom Bene Zoltán Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai című kötetét is, amely lényegében mesekönyv, de ha macskanaplónak vagy macskaegyperces-gyűjteménynek titulálnánk, akkor sem tévednénk. A mutatós kis kötetben ugyanis olyan kurta bejegyzések kaptak helyet, amelyek főhőse Marosvölgyi Bonifác őmacskasága. Bene Zoltán ötletesen nyújt betekintést egy átlagos (vagy talán nem is annyira átlagos) házi macska életébe: a macska nézőpontjából láttatja és feltételezett macskalogikával vázolja fel a történéseket. A történéseket, amelyek emberi szemszögből talán hétköznapinak tűnnek, de ha beleképzeljük magunkat egy macska helyzetébe, máris izgalmasabbá válnak. Ezek a delejes tekintetű négylábúak ugyanis saját kisviláguk urai, legyen az csupán egy lakás, egy udvar vagy mindössze egy kertcsücsök, a benne élő cirmos számára maga az oltalom és az otthonosság. Minden szegletét, elemét, illatát ismeri, és számára megnyugtató, ha ebben a kisvilágban minden változatlan és szokványos. A cica, a maga ráérős módján, nap mint nap szemrevételezi, bejárja a birodalmát, és kelletlenül fogadja az újdonságokat, amelyek a jól megszokott kényelmét megzavarhatják. Így tűnhet hát kalandosnak egy kósza napsugár megjelenése, amely szivárványpöttyöt teremt a padlón, vagy egy kényszerű villamosozás az állatorvoshoz menet, esetleg egy köhögő-szörcsögő kukásautó feltűnése, amely megzavarja az utca csendjét és a szunyókálók nyugalmát.
Ahogy haladunk előre a könyvben, Marosvölgyi Bonifác „bejegyzéseit” olvasva, egyre részletgazdagabban rajzolódik ki előttünk a négylábú főhőst körülvevő világ – kényelmes lakás, benne a háziakkal: egy férfival és egy nővel, akik gondoskodnak nemcsak Bonifác cicáról, hanem Tódi kutyáról, a Krix és Krax nevet viselő vörösfülű ékszerteknősökről, sőt egy új jövevényről, a nem túl éles elméjű, ám annál megnyerőbb, Vénusz nevezetű macskalányról is. Efféle zsúfoltságban még egy hétpróbás kandúrral is rengeteg olyasmi esik meg, ami említést érdemel, legyen az akár egy kóbor macska megjelenése, egy merész pók okozta kalamajka vagy akár a lakás plüssállatai körüli hercehurca. Hiszen Kópéval, a plüsslovacskával is megeshet ez-az, és hát Jakabot, a plüssszarvast is meg kell néha menteni a váratlan veszélytől. S ekkor még a mihaszna Uborka Marcellről, Füllerről, a kamasz kertalji cicáról, Lapát nyusziról és a szerencsepatkónak tűnő varázspatkóról nem is tettünk említést!
Bene Zoltán jelen kötete megírásakor nemcsak arra ügyelt, hogy feltérképezze és „beirodalmazza”, mi minden eshet meg egy cicával a hétköznapok során, hanem állatlélektani megközelítésből alkotta meg a laza szállal kapcsolódó történeteket, így mindegyik hőse saját karaktert kapott. Bonifác a bölcs és belátó kandúr, aki öntudatosan helyezi önmagát a többiek fölé. Bátorságnak sincs híján, így megmentheti a bajbajutottakat, mi több: jótanácsokkal is szolgál az oktondibbak okulására. Ő nem kisebb dolgokra hivatott, mint hogy alkalomadtán megmentse a világot, és olyan fontos dolgokról elmélkedjék, mint az igazságosság. Tódi, a máltai selyemkutya, csupa szív teremtés, aki falkaösztöntől vezérelve az összefogás híve. Vénusz pedig, igazi cicahölgyhöz illően, szépelgő és kedveskedő, gyakorta szorul tanácsokra és gyámolításra Bonifác részéről. Az epizódszereplő állatok is mind egyénítettek, az otthont kereső macska például igazi vagabundként a szabadság kérdésével szembesíti a lakás állatait.
A kötet bejegyzéseinek nyelvezete és a párbeszédek stílusa a változatos karakterekhez igazított, élvezetes elmerülni az ízes leírásokban és pergő dialógusokban. A szerző gördülékeny prózanyelve fiatal és idősebb könyvbarátokat is bizonnyal leköt, s az olvasói befogadást segíti a kötet humora is. „Az egész világ olyan barátságtalannak tűnt, akár a cukrozott túrós tészta” – olvashatjuk egy helyütt, „Vénusz csak elfordította a fejét. Végtére is az egyik legfőbb szabály, hogy Tódi szavára nem adunk” – áll másutt, „Zsákmány? – csodálkozik Marosvölgyi Bonifác. – Történelmi kifejezés, nem gondoltam, hogy még használatos” – idézhetjük egy harmadik történetből, s a szemelvények közös vonása a visszafogott, kikacsintós humor, amely amellett, hogy megmosolyogtat, kedvet csinál a továbbolvasáshoz.
Szűcs Gréta illusztrációi realisztikusan láttatják az állatkaraktereket, remekül illeszkednek a szöveghez. A rajzok stílusa eltalált, kerülve a túl meseszerű ábrázolásmódot, egységes képi világot teremt a kötetnek. Már csupán néhány bejegyzés átlapozásával is nyilvánvalóvá válik, hogy környezetünk olyan apró történései lettek megörökítve mind írásban, mind az ábrák nyelvén, amelyek bármely lakásban, bármely lakókkal megeshetnek. És éppen ez a legmegnyerőbb a kötetben: nem akar többet, mint elmesélni néhány hétköznapi esetet, amelyeknek a körülöttünk élő négylábúak a hősei, mindeközben rávilágítva, hogy az embereké mellett ott húzódik az állatok világa is, amely a miénkkel szervesen összefügg, s minden cselekedetünk az övékre is hatással lehet. A könyvbéli négylábúak sorsát is befolyásolja a gazdik kapcsolatának alakulása, amely a háttérben finoman körvonalazódik, az emberi viszonyok kacskaringóinak felfejtése azonban már egy másik elbeszélés témája lehet. A Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai így megmaradhat házi kedvencek fókuszából láttatott állattörténetnek, amelynek olvasása során betekintést nyerhetünk a titokzatos Macskavilágba, és ennek hatására talán saját cicáink viselkedéséről és gondolkodásáról is másképpen vélekedünk majd.
Nyitókép: Areión Könyvek, Szeged, 2024, 57 oldal
