2024. április 27., szombat

„Az erő legyen veled”

Egy rendhagyó hírre lettem nemrég figyelmes, mely szerint a budapesti Szent Teréz-templomban dr. Csépányi Gábor atya a Star Wars (Csillagok háborúja) filmet hívta segítségül prédikációjában. A beszámolók szerint egy teljesen átlagos katolikus istentiszteletnek tűnt a szertartás egészen addig, amíg János evangéliuma bevezetőjének elhangzása után a pap azzal nem kezdte a prédikációt, hogy: „Megihletett engem Az erő ébredése.”

A miséről szóló beszámoló szerint a prédikáció közben – amelyen csak egy személy botránkozott meg és hagyta ott a szentmisét, méghozzá amikor meghallotta Luke Skywalker nevét – a ministránsok hozták a füstölőt, a pap meg elővett egy lézerpointert, és bemutatta, hogy ha csak Avilai Nagy Szent Teréz fejére mutat vele az oltárképen, akkor semmi más nem látszik, csak a zöld pont, mivel a lézersugár egyébként láthatatlan – csakúgy, mint az Isten igéje. Ha azonban a lézerrel egy törőközegen, ez esetben a tömjénfüstön keresztül mutatunk, akkor láthatóvá válik a lézersugár, amely mellesleg úgy néz ki, mint egy fénykard a filmből. Az atya szerint, amikor a hitről és Istenről beszélünk, ez a törőközeg nem más, mint mi magunk. Szavai szerint egyedül az ember képes felfogni valamit Istenből és a láthatatlant láthatóvá tenni. Mindez nem volt elég, amikor a misének vége lett, az elköszönés előtt a pap megint a Star Warsra emlékeztetett azzal, hogy a filmekben mindig azt kívánják egymásnak, hogy „Az erő legyen veled!” – és hogy ez valószínűleg utalás „Az Úr legyen veletek!” ősi keresztény köszöntésre. Az atya szerint ez a filmben az ember Isten utáni vágyát fejezi ki, és a filmben megjelenő erő nem más, mint a szeretet ereje, vagyis maga a szeretet. Persze a liturgiát nem változtatott a pap, az erő csak utalás szintjén maradt, ennek a misének is azzal lett vége, hogy Az Úr legyen veletek!

Az atyát csakhamar felkapta a média. Mint megjegyezte, a misén istenkáromlás nem hangzott el, ez csak egy olyan hasonlat volt, amely sokakat megszólít. Olyan eszközöket keresett, amelyek minél több embert érintenek, mert annak segítségével tudja átadni az evangélium üzenetét. Véleménye szerint az, hogy egy templomban azzal találkozunk, amivel a világban is, segíthet abban, hogy megéljük, hogy a hit nem csak egy pótlék, vagyis hogy a munka, a sport, a szórakozás mellett időnként még hiszük is. „A hit egy alapvető, meghatározó eleme az életemnek, ami mindent áthat – hogy azt ne mondjam: olyan, mint Az Erő. Mindenütt ott van, mindent áthat” – mondta az atya.

Annak ellenére, hogy a Csillagok háborújának története egy ember, nevezetesen George Lucas képzeletének szüleménye, az 1979-ben útjára indult történetet már generációk ismerték meg, és már évtizedek óta izgatja az embereket a film mitológiája.

„Egy tradicionális erkölcsi tanulmányt szerettem volna alkotni, amelynek kézzel fogható tanításai és elvei vannak, olyanok, amelyeket még egy gyermek is meg tud érteni, fel tud fogni. Mindig van benne lecke, amelyből tanulni lehet. Nem biztos, hogy ezeket a tanításokat feltétlenül az egyház, a család, a művészet adja, modern világunkban már inkább a média és a mozifilmek azok, amelyek nevelnek, okítanak. Azt szerettem volna, ha a fiatalok elkezdenek végre kérdezni Istenről, a hitről, a vallásokról, a világról.” – mondta Lucas egyszer a New York Times-nak adott interjújában.

Belegondolva, valóban sok utalást és hasonlóságot láthatunk a film és vallások között. Párhuzamot vonhatunk például Obi-Wan Kenobi mester „Ne feledd, az Erő mindig veled lesz!” és Jézus „És ne feledjétek: én mindennap veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!” kijelentése között, illetve a jedi és a sith lovagok Erőhöz való viszonya az angyalok Istenhez való viszonyára hasonlít. A Sátán bukott angyal, akinek hite és képességei ugyanonnan származnak, mint az angyalok esetében – ugyanez igaz a sithekre és a jedi lovagokra is. Emellett a gonoszt sok formában láthatja bárki – például vörös arcú, szarvakkal rendelkező egyénként (Darth Maul), vagy ősz szenátorként (Palpatine) –, a jót (az Erőt) azonban csak azok képesek látni és használni, akik elkötelezik magukat mellette. Ebből a szempontból a jedi mesterek olyanok, mint az apostolok, a szerzetesek.

Nemcsak a keresztény vallás tanait lehet felfedezni a Csillagok háborújában, hanem keleti vallásokét is. Egyesek szerint sokkal inkább a keleti gondolkodáshoz van közel a Star Wars, mint a nyugati kereszténységhez, a jedi lovagok például szamurájszerűek – a dzsidaigeki (angol fonetikában jidaigeki) szó a Japánban a szamurájok korában játszódó filmet jelöl. Yoda mester például tipikus tibeti szerzetes, aki elbújik a világ elől, de bölcs gondolatait megosztja azzal, aki felkeresi, gondolataiban pedig a buddhizmus alapértékei is megtalálhatóak.

Nem minden keresztény gondolja azonban úgy, hogy a Csillagok háborúja az ő hitükből táplálkozik, és nem is veszik mindezt jó néven. Sőt, egyesek szerint az egész film a gonosz műve, és tévútra visz. Erre csak annyit tudok mondani, hogy ha valaki meg akar bántódni vagy botránkozni, az mindig talál rá okot.