Szerbia jövő évi költségvetési terve a kormány mai ülésének napirendjén szerepel. Siniša Mali pénzügyminiszter a Szerbiai RTV híradójában elmondta, hogy a költségvetés alapja a lakosság életszínvonalának növelése, az infrastruktúra további fejlesztése és a beruházások bővítése. Hozzátette, hogy a büdzsé tervezetét várhatóan november utolsó hetében tárgyalja a parlament. A miniszter közölte, hogy a tandíj 50 százalékának visszatérítése holnap folytatódik, ugyanakkor emlékeztetett: a kifizetéshez szükséges a diákigazolvány.
Mali elmondta, hogy a 2026-os költségvetési javaslat, amely egy több mint 1200 oldalas dokumentum, a kormány mai, 10 órakor kezdődött ülésén került napirendre, és november végén kerül a parlament elé.
– A költségvetés alapja a bérek és nyugdíjak növelése, az életszínvonal emelése, az infrastruktúra fejlesztése és az új beruházások ösztönzése. Januárban 5,1 százalékos béremelés várható – mondta Mali.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az állam pénzügyi helyzete stabil.
– A költségvetés számláján jelenleg csaknem 4 milliárd dinár van, a devizatartalék rekordszintű, 30 milliárd euró, az aranytartalék is történelmi csúcson van, a dinár árfolyama stabil, és Szerbia történetében a legalacsonyabb a munkanélküliség – fogalmazott a tárcavezető.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy augusztusban az átlagbér 950 euró volt, decemberre pedig meghaladja majd az 1000 eurót. A nyugdíjak december 1-jétől 12,2 százalékkal emelkednek, és a költségvetés adócsökkentéseket is tartalmaz.
A kormány 740 milliárd dinárt különít el infrastrukturális beruházásokra, ebből kevesebb mint 10 százalék jut az EXPO 2027 előkészületeire.
– A világ 127 országa erősítette meg részvételét a belgrádi EXPO-n. 2027-től új fejezetet nyitunk, a gyorsabb növekedés és fejlődés időszakát – tette hozzá Mali.
A miniszter emlékeztetett, hogy Szerbia tavaly Európa harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt.
– Az idei cél az volt, hogy az elsők legyünk, de a blokádok miatt ezt nem tudtuk elérni. Jövőre legalább 3 százalékos GDP-növekedést várunk, 2027-re pedig 4,5–5 százalékos ütemet szeretnénk elérni – magyarázta a tárcavezető.
Mali hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, összhangban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodással.
Arra a kérdésre, melyik ágazat kapja a legnagyobb növekedést a költségvetésben, Mali így válaszolt:
– Ha összeadjuk az Egészségbiztosítási Alap (RFZO) és az Egészségügyi Minisztérium forrásait, ez több mint 60 milliárd dinár – mondta.
Emellett emelkednek a tanügyi kiadások is:
– Több beruházás lesz az iskolákban, és ne feledjük, hogy megváltoztattuk a felsőoktatási törvényt is – 12 milliárd dinár többletforrás jut az egyetemi dolgozókra. Márciusban rendkívüli, 16 százalékot meghaladó béremelést kaptak, ami a diákok egyik fő követelése volt – hangsúlyozta Mali.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) körüli problémákról Mali elmondta, hogy a költségvetésben megfelelő rugalmasság van fenntartva arra az esetre, ha gyors beavatkozásra lenne szükség.
– Az orosz fél tárgyal az amerikaiakkal, hogy megőrizze a piac stabilitását. Remélem, hogy a megoldás hamarosan megszületik – tette hozzá.
Mali megerősítette, hogy holnap folytatódik a tandíj 50 százalékának visszatérítése.
– A múlt héten 20 intézmény részvételével kezdtük a kifizetést, holnap pedig 31 intézmény küldi el a listákat, ez több mint 5000 diákot érint. Kérem az egyetemeket, hogy gyorsítsák fel a listák továbbítását, hogy az állam minél hamarabb kifizethesse a visszatérítéseket – mondta Mali.
Nyitókép: A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy augusztusban az átlagbér 950 euró volt, decemberre pedig meghaladja majd az 1000 eurót (Fotó: Beta)
