Egyedülálló vallási ceremónia helyszíne volt a dél-koreai buddhista Csogje-rend szöuli temploma. A Buddha (május 24-i) születésnapját megelőző ünnepségen bemutatták Gabit, a világ első humanoid robotszerzetesét. (A humanoid robotokról jó tudni, hogy az emberhez hasonló külsővel, ámde programozott tulajdonságokkal, képességekkel rendelkeznek.)
A beépített mesterséges intelligenciával (AI) működő, emberalakú gép fogadalmat tett, meghajolt, majd imára kulcsolta a kezét. A jelenet sokak számára futurisztikus látványosság volt, mások viszont komoly figyelmeztetésként tekintettek rá. A történet ugyanis jóval túlmutat egy technológiai különlegességen, egyúttal jelzi, hogy az AI és a humanoid robotok fokozatosan hatolnak be a hagyományos emberi élet szinte minden területére.
A robotszerzetes megjelenése egyszerre váltott ki csodálatot és ellenérzést. Támogatói szerint Gabi annak a korszaknak az előfutára, amelyben az ember és a gép együttműködése természetessé válik. A kritikusok ellenben úgy vélik: a spiritualitás és a mesterséges intelligencia összekapcsolása veszélyes precedenst teremthet. Sokan sértőnek vagy nevetségesnek nevezték a szertartást, mert szerintük a hit, az ima és az emberi lélek nem helyettesíthető algoritmusokkal.
A vita egyik tanulsága: az emberiség kénytelen (lesz) tudomásul venni, hogy a robotika rohamos fejlődése, újításai már nem csupán az ipart vagy a tudományt érintik, állítják kihívások elé, hanem kulturális, erkölcsi és vallási dilemmákat is felvetnek.
A humanoid robotok előretörése megállíthatatlannak tűnik. Bár a hétköznapokban még nem találkozhatunk ember formájú gépek tömegeivel, térhódításuk folyamatos.
Ipari üzemekben régóta dolgoznak robotok. Gyakran veszélyes vagy monoton feladatokat végeznek; részt vesznek például alkatrészgyártásban és összeszerelési munkafolyamatokban.
Az új generációs rokonaik azonban nemcsak gyárakban jeleskednek, s nemcsak gépkarokból állnak, hanem két lábon járnak, kommunikálnak, alkalmazkodnak, olykor önállóan döntenek. Munkára fogták őket szállodákban, repülőtereken, éttermekben, bevásárlóközpontokban és másutt. Csomagokat pakolnak, szemetet gyűjtenek, árut válogatnak, vendégeket irányítanak és egyéb feladatokat látnak el megbízhatóan.
Az elmúlt években olyan humanoid robotok is megjelentek, amelyek szaltóznak, táncolnak, sprintelnek… Áprilisban nagy feltűnést keltett a pekingi E-Town félmaraton, ahol több mint 300 robot indult 12 ezer ember mellett. A versenyt a Flash néven indított gép nyerte meg, elképesztő időeredménnyel: a 21,09 kilométeres távot 50 perc, 26 másodperc alatt teljesítette, új világcsúccsal. Ezzel jócskán megelőzte a leggyorsabban futó férfit, a kínai Csao Haj-csiét, aki 1 óra, 7 perc és 47 másodperces idővel nyert a saját kategóriájában.
A fürgeség és mozgékonyság mellett a robotok egyéb képességei is figyelemre méltóak. A T800-as humanoid modell tavaly decemberi bemutatkozásakor egyetlen rúgással földre küldte saját gyártó cégének, a kínai EngineAI Roboticsnak az elnök-vezérigazgatóját, Csao Tong-jangot. Bár ez inkább látványos reklámfogás volt, sokan ismét felismerték benne a technológia kettősségét, visszásságát: az igénybe vehető segítség mellett a veszélyforrást.
Az erőtől duzzadó humanoid robotok a jövőben a legkeményebb fizikai munkákat vagy azok egy részét is átvehetik. Dolgozhatnak bányákban, építkezéseken és másutt. Alighanem csatatereken is hadrendbe állnak majd.
A mezőgazdaságban jelenleg is sok AI-vezérelt gép működik. Ám az ágazatban még csak olyan robotok jelentek meg, amelyek nem hasonítanak az emberre, hanem valamilyen járgányra, s többnyire keréken járnak. Némelyek vetnek, palántálnak, gyomlálnak, kapálnak, míg mások betakarítják a termést. Japántól az Egyesült Államokig alkalmaznak ilyen rendszereket, részben az emberi munkaerőhiány miatt.
Az egészségügyben szintén törtetnek a robotok. Már léteznek olyanok, amelyek segítenek a műtéteknél, gyógyszerek beadásában vagy a betegek megfigyelésében, vigasztalásában. Minderre egyre nagyobb szükség lehet, mert sok országban elöregszik a népesség, hús-vér egészségügyi dolgozókból pedig egyre kevesebb van. Az ENSZ szerint tíz év múlva 13 millió ápoló hiányozhat világszerte. A robotika és az AI részben megoldást jelenthet a problémára.
A technológiai cégek a családi otthonok meghódítására is készülnek. A világ legnagyobb elektronikai kiállításán (CES), amelynek minden évben Los Angeles a helyszíne, az idén januárban több gyártó is bemutatott háztartási robotokat. A legnagyobb figyelmet alighanem a dél-koreai LG Electronics cég AI-vezérelte CLOiD humanoid kísérleti robotja váltotta ki. Okkal, hiszen mos, vasal, ruhát hajtogat, ételt szolgál fel, mosogatógépet kezel és más (időigényes és sokak által nem kedvelt) bonyolultabb feladatok elvégzését is segíti. Ez és a hasonló fejlesztések egyelőre drágák, s korlátozottan hozzáférhetőek, de jól mutatják, milyen irányba tart a technológia.
A robotok nemcsak a fizikai munkavégzést alakítják át, hanem a kreatív világot is, hiszen írnak verseket, regényeket, zenélnek, komponálnak, festenek és szobrászkodnak. Ai-Da, a robotművésznő olajfestményt készített III. Károly brit uralkodóról. A műalkotást 2025 nyarán mutatták be Genfben.
A tánctól sem idegenkednek. Tavaly novemberben Moszkvában egyikük még Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is bemutatta tudását. A Grínként bemutatkozó gépember a produkció előtt eldicsekedte, hogy ő „Oroszország első, beépített mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robotja”.
Hogy társas és érzelmi kapcsolatok kialakításra is alkalmas-e, arról nem szólt. Pedig másutt már ilyenek is léteznek. Egy kínai vállalat épp a minap mutatta be őket: férfi és női utánzatú változatban, amelyek mindegyike több mint húsz valódi emberi érzelmet képes majdnem 100 százalékos pontossággal felismerni, s ennek megfelelően reagálni. Jó pénzért. Egy-egy ilyen példányért ugyanis – képességeiktől függően – 119 800–990 000 jüant (15 500–127 000 euró) kell kipengetni.
Az újítások világából mi sem akarunk kimaradni. Aleksandar Vučić államfő májusban (kínai látogatásán) bombasztikus hírt osztott meg: Európában elsőként Szerbia is megkezdi a (többfunkciójú) humanoid és egyéb típusú robotok sorozatgyártását. Várhatóan július 10-e és 20-a között. A május 6-án bejelentett reformprogramjában is kiemelt területként nevezete meg a robotikával, az AI-val és a modern technológiákkal kapcsolatos tudásmennyiség energikus megszerzését és alkalmazását.
Nyitókép: Beta/AP
