Az egészségügyi rendszerre évek óta hatalmas nyomás nehezedik. Az, hogy nincs elég szakorvos, általános orvos, nővér, egészségügyi technikus, sem kellő felszerelés, diagnosztikai eszköz, szinte a hétköznapjainak részévé vált. Hosszú évek óta szembesülünk ezekkel a problémákkal, az egészségügyi ellátásban jelentkező káderhiány miatt több településen is bezártak olyan állomásokat, ahol éjjeli sürgősségi ellátás folyt, de olyan rendelőket is, ahol a nappali ellátás is bizonytalanná vált. Az elmúlt években ugyan tettek lépéseket a diagnosztikai felszerelések korszerűsítése terén, így megerősítették a klinikai központokat, kórházakat, legalábbis, ami a felszereltséget illeti, illetve lerövidült a műtéti beavatkozásra várók listája is, miután az állam lehetővé tette, hogy a várólistán szereplő páciensek olyan másik kórházban végeztessék el a beavatkozást, ahol nem létezett (vagy rövidebb volt a) várólista az adott műtétre. Ám az általános orvosi ellátás terén még mindig jelentős gondokkal küzdenek az egészségházak. Érdekes adat, hogy a legnépesebb és legfelszereltebb, kétmilliós Belgrádban, az egészségházakban a legutóbbi adatok alapján 232 orvos hiányzik: 141 általános orvos és 91 szakorvos. A kisebb települések esetében azonban még súlyosabb a helyzet. Sok helyen még általános orvosi ellátásra sincs lehetőség mindennap, csak heti két-három alkalommal, nemhogy még nőgyógyász, fogorvos vagy éppen belgyógyász is legyen az egészségházban, esetleg laboratórium.
Többször nincs is lehetőség arra, hogy a páciensek helyben végezzék el a szükséges vizsgálatokat, másik településre, másik községbe, vagy éppen nem is az egészségházba, hanem a kórházba kell menni a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokért. Ezért hiába a dátum, az időpont, a kórházban dolgozó szakorvosok sokszor alig győzik a betegek kivizsgálását. Megtörténik, hogy egész napos program egy-egy vizsgálat elvégzése. Este pedig a kisebb városokban a mentőszolgálatok vállára nehezedik a nagy teher, és szintén korlátozottak a diagnosztikai lehetőségek. Az életmentő beavatkozás után így gyakran a sürgős eseteket a kórházba szállítják a mentőegységek, vagy onnan éppen a legközelebbi klinikai központba, Vajdaság esetében leggyakrabban Újvidékre. A helyi sürgős esetek mellé itt futnak össze a tartomány szinte minden pontjáról a legsúlyosabb esetek, azok is, amelyeket nem tudnak helyben kellőképpen ellátni a megfelelő szakorvos vagy éppen diagnosztikai lehetőségek híján.
Az Egészségügyi Minisztérium a bejelentések szerint éppen a feltorlódást szerette volna csökkenteni azzal, hogy bevezettette az egészségházakban az éjjeli műszakot, hogy a kevésbé sürgős esetek is gyorsan kapjanak ellátást. De újra megmutatkozott: nincs elég orvos, szakorvos, nővér és diagnosztikai lehetőség. Az általános orvosok csupán az enyhébb tüneteket tudják ellátni, minden másért kénytelenek a beteget a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára utalni vagy éppen kihívni a beteghez a mentőszolgálatot. Éppen ezért a jelenlegi adatok szerint az egészségházakban még tízen sem kérnek segítséget egy éjszaka. A sürgősségi szolgálatokon az elmúlt egy héten nem csökkent a rájuk nehezedő teher.
Vagyis az egészségházak éjjeli műszaka aligha hozhat megoldást, csak még bonyolultabbá teszi a mindennapi munka megszervezését, hiszen az az általános orvos, aki éjjel ügyelt, másnap nem fogadhatja a pácienseit. Az aznapi 30-50 betegét ezért más orvos(ok)nak kell vállalnia (ha van), ezzel pedig már nem 30-50 pácienst kell besűríteni a napjukba, hanem ennél jóval többet. Ez képtelenség, mert még kevesebb idő jutna a betegre. És ha nem növelik a napi betegek számát, akkor pedig több napot kell várni arra, hogy a nappali műszakban ellátást kapjon a panasszal érkező.
A minisztériumnak tehát máshol kell a megoldást keresnie. Lehet, a telefonos orvosi segítségnyújtás erősítésében rejlik a megoldás, hiszen az enyhébb tünetek – hőemelkedés, hányás, megemelkedett vérnyomás, fejfájás – sokszor egy szakember tanácsa és annak követése után enyhülhet. Súlyosabb tünetek esetén, a szűnni nem akaró fejfájás, a gyógyszerekkel nem csökkenthető vérnyomás, esetleg olyan láz esetén, amikor sem a lázcsillapító, sem a hideg borogatás nem segít, már kórházi diagnosztika kell. Vagyis lehet a sürgősségi osztályok megerősítésén is el kell gondolkodni.
Nyitókép: Fotó: Ótos András
