A Trianonhoz vezető út és a gyógyulás útja

A Trianonhoz vezető út és a gyógyulás útja címmel tartott ma előadást Szabadkán Jeszenszky Géza történész, az első demokratikus magyar kormány külügyminisztere. A Sajtószabadság Alapítvány szervezésében megvalósult rendezvénynek a Népkör Magyar Művelődési Központ adott otthont. A történész-külpolitikus előadásában egyebek közt a Trianonhoz vezető út okait, köztük a nemzetiségi kérdés rossz kezelését mutatta be, szólt a Kísérlet a trianoni trauma orvoslására - Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben című könyvében taglalt magyar-délszláv viszony elemzéséről, de az új magyar kormány külpolitikai céljait és lehetőségeit is körüljárta. 

A vendéggel az előadása után Purger Tibor, a Sajtószabadság Alapítvány társalapítója és Dévavári Zoltán történész beszélgettek.

Jeszenszky Géza az új magyar kormány külpolitikai irányvonaláról szólva elmondta, bizalommal és várakozással tekint annak munkájára, mivel abban az 1990-es rendszerváltozás idején kitűzött célok folytatását látja. Megfogalmazása szerint ezek közé tartozik a nyugathoz tartozás, a keleti blokkal való szakítás, valamint egy olyan demokratikus, többpártrendszer működtetése, amely a magyar politikai hagyományok pozitív értékeire épül. Hozzáfűzte, az új kormány várhatóan folytatja azt a politikai irányvonalat, amelyet az Antall-kormány indított el, és amelyet némi eltérésekkel az azt követő kormányok is követtek.

A trianoni trauma feldolgozása kapcsán úgy fogalmazott: Szabadkán különösen nehéz optimistán beszélni erről a kérdésről, hiszen a helyi magyarság lélekszáma és aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett.

– Bízom abban, hogy előbb-utóbb Szerbia az Európai Unió tagjává válik, és annak részeként el kell, hogy tűnjön ez a határ. A trianoni békeszerződés nyomán kialakult államhatárok megváltoztatása ma már nem reális lehetőség, részben azért sem, mert az elmúlt évszázad során jelentősen átalakultak az etnikai viszonyok. A megoldást az európai integráció jelentheti, ahol sok nemzet él együtt békében és barátságban. Ezt kell megvalósítanunk Közép-Európában. Én bízok Európa jövőjében, és nem osztom azokat a véleményeket, amelyek a nyugat hanyatlását vetítik előre. Európával együtt áll vagy bukik a magyar nemzet jövője – taglalta az előadó.

Újágírói kérdésre, hogy a Fidesz nemzetpolitikája mennyiben járult hozzá a nemzet egységének erősítéséhez, különösen a külhoni magyar közösségek támogatásán keresztül, Jeszenszky Géza a következőket válaszolta:

– A határon túl rekedt magyarok úgy érezték, nagyrészt joggal, hogy nagy figyelmet tanúsít rájuk az Orbán-kormány, és támogatja őket. Ez teljesen rendben van. Azonban nem lett volna szabad bevinni a határon túlra is a magyar megosztottságot, a magyar politikai ellentéteket. Az Antall-kormány és az azt követőek is arra törekedtek, hogy tiszteletben tartsák a határon túli magyarok autonómiáját, és ne exportáljanak belpolitikát. Azt támogattuk, amit helyesnek láttunk, de az akkori határon túli magyarok politikája, beleértve az akkori VMDK-t, teljes mértékben támogatható volt, és célkitűzései összhangban álltak a magyar kormány politikájával. A határon túli magyar közösségeknek nem egyenlő távolságot, hanem egyenlő közelséget kellene ápolniuk az anyaországgal. Bízok abban, hogy a külhoni magyarság számára kedvező intézkedések a jövőben is megmaradnak, miközben közösségeik önállósága és autonómiája tovább erősödhet – osztotta meg gondolatait a történész, aki szerint a trianoni traumának az orvoslása az Európai Unió kezében van.

Rámutatott továbbá arra, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete nem kizárólag magyar kérdés, hiszen Európában több tízmillió ember él kisebbségi közösség tagjaként. Úgy véli, a kisebbségi jogok védelme és támogatása nemcsak a magyarok, hanem valamennyi európai nemzeti kisebbség érdeke.

– A világ legtöbb országa többnemzetiségű. Ez Európában is így van, úgyhogy a nemzeti kisebbségeknek éppen az lehet a jövőjük, hogyha ezt a többnemzetiségű jelleget a többségi nemzetek is tiszteletben tartják – emelte ki Jeszenszky Géza. Beszédét azzal zárta, hogy kihangsúlyozta, a magyar szót meg kell őrizni itt a Vajdaságban is, és mindenütt a Kárpát-medencében.

Az előadást követő beszélgetés során aktuális közéleti és kisebbségpolitikai témákat érintettek, emellett a kétnyelvűség helyzete és szerepe is terítékre került. A rendezvény végén a közönség is lehetőséget kapott arra, hogy kérdéseket tegyen fel az előadónak.