Nem indult jól az év a gyümölcstermesztők számára, a márciusi fagyok hatalmas károkat okoztak az ültetvényekben. Leginkább a sárgabarack került veszélybe, Vajdaságban a kajszitermés több mint 90 százaléka megsemmisült. A kajszibarack mellett a cseresznyét és a körtét is megviselte a változékony időjárás. Szerbiában csak a fagy miatt vélhetően 300 ezer tonna gyümölcs veszett oda. Ha ez nem lenne elég, május elején Szerbiában több helyen jég is esett. Az alma, a szeder, a szilva és a málna további károkat szenvedett. A munkaerőhiány is jelentős probléma, senki sem akar ugyanis gyümölcsöt szedni. Az ágazat ezért jelenleg nehéz helyzetben van. Egyes gyümölcstermesztők azt fontolgatják, hogy felhagynak a munkával.
Szerbiában 2020 és 2023 között az átlagtermés 1,46 millió tonna gyümölcs volt, tavaly 1,25 millió tonna, az idén pedig kérdéses, hogy eléri-e az egymillió tonnát. Szerbia különben is importál gyümölcsöt, leginkább Albániából, Görögországból, Törökországból. Most várhatóan növekszik a behozatal. Természetesen a kevesebb termés magasabb árat eredményez. Erről személyesen is meggyőződtem Újvidéken, a Futaki piacon. A kajszibarack kilója 600 dinárba kerül, a cseresznye pedig 1000 dinárba. Egy idős asszony hangosan meg is jegyezte, nem emlékszik, hogy a cseresznye valaha ilyen sokba került volna. Belgrádban a beszámolók szerint az említett gyümölcsöket még ennél is drágábban árusítják.
Hogyan védekezhetnek a gyümölcstermesztők a fagy és a jég ellen? A fagyvédelem legáltalánosabban alkalmazott módszere az öntözés, de mivel az öntözőberendezések beszerzése sokba kerül, ritkán alkalmazzák. Az egyik legismertebb fagyvédelmi módszer a füstölés és a szalmaégetés, amely egyre nehezebben alkalmazható. Ha nagy a terület és a fagy több napig tart, gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Szakértők szerint a leghatékonyabb módszer a védekezésre az Antifrost rendszer alkalmazása. Most már olyan fagyvédelmi szélgépek is vannak, amelyek a talajból felszálló meleg levegőt forgatják vissza az ültetvény alsóbb részére, ezáltal megvédik a gyümölcsöt. Szerbiában azonban még kevésbé elterjedt.
Szakértők szerint a következő időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani a fagy elleni védekezésre. Az államnak támogatni kell a gyümölcstermesztőket, hogy ne csak a jég ellen védjék a termést, hanem a tavaszi fagyok ellen is, amelyek a legnagyobb károkat okozzák az ültetvényekben. Mivel a jégverés és a pusztító viharok is nagy károkat okozhatnak, fontos a jégvédelmi hálók felszerelése is, amelyek a jég mellett a forróságtól is óvják a gyümölcsöt.
Bačinci településen üzembe helyezték az első jégágyút, amely viszonylag egyszerűen működik. 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket. A jégágyú beruházási költsége hektáronként körülbelül 500 euró. Az államnak mindenképpen támogatnia kellene a beszerzésüket. A fagy és a jég elleni hatékony védekezéshez pénz szükséges. Ezenkívül minden gyümölcs esetében nagyon fontos a megfelelő fajtának a kiválasztása, amelyek jobban alkalmazkodnak az agrometeorológiai feltételekhez. Szakértők rámutatnak arra, hogy számos termesztő, miután a virágok megfagytak és a termés elpusztult, felhagytak a kémiai védekezéssel a betegségek és kártevők ellen. Ez pedig hiba, mivel a betegségek továbbra is terjednek és károkat okoznak a következő évben is, függetlenül attól, hogy van-e termés vagy sem.
Bár Szerbiában a fagy és a jég minden évben okoznak gondokat a termesztőknek, az idén a károk sokkal nagyobbak a megszokottnál. A szakértők nem emlékeznek arra, hogy az elmúlt húsz évben ilyen mértékű károkat szenvedett volna el a sárgabarack. Úgy vélik, hogy az 1998-as év után ez a legrosszabb év a gyümölcstermesztésben. Talán egyedül a bogyós gyümölcsök, amelyek egyébként fontos szerepet játszanak Szerbia exportjában, élték túl valahogy az alacsony hőmérsékletet. Azonban a málna sem úszta meg a szélsőséges időjárást, az idén kevesebb terem.
Elmondhatjuk tehát, hogy a klímaváltozás jelentős hatással van a gyümölcstermesztésre is, a termesztők a közeljövőben egyre nagyobb kihívásokkal nézhetnek szembe.
Nyitókép: Pixabay
