2024. május 25., szombat
JEGYZET

Újabb kihívás a mezőgazdászoknak

A mezőgazdaságban tevékenykedők az utóbbi években súlyos megpróbáltatásokat élhettek át. Az időjárási körülmények nem kedveznek évek óta a növénytermesztésben tevékenykedőknek, a piaci folyamatok annyira kiszámíthatatlanok, hogy jóformán lehetetlen tervezni. Tervezés nélkül viszont nem lehet eredményesen gazdálkodni. A kistermelőket különösen súlyosan érintik a folyamatok. A nagyobb cégek, a termeléstől a feldolgozásig a folyamatokat egyesítő vállalkozók és cégek talán valamivel ellenállóbbak, hiszen a mozgásterük nagyobb. A klímaváltozás nem csupán azzal sújtja a termelőket, hogy egyenetlen, kiszámíthatatlan a csapadékeloszlás, hanem különféle olyan kártevők, növényi betegségek jelentek meg, melyek korábban vidékünkön ismeretlenek voltak, illetve csak a szakirodalomból ismertük őket. A termelők végső elkeseredésükben már májusban utcára vonultak, illetve munkagépeikkel a forgalmat nehezítették, mert így szerették volna felhívni a figyelmet arra, hogy a helyzet sokak esetében tarthatatlan.

Mindeközben, ha döcögősen is, de talán haladunk azon az úton, mely az uniós tagsághoz vezethet. A termelők már most is sok esetben arra hivatkoznak, illetve azt szeretnék elérni, hogy olyan támogatásokban részesülhessenek, mint uniós társaik. A mezőgazdasági termékek kivitele és behozatala, a kereskedelmi forgalmunk döntő hányada is az uniós tagországokkal zajlik. De jelentős felvevőpiacnak számítanak azok az országok is, melyek itt vannak a régióban, közvetlen szomszédjaink sok esetben, és szintén stratégiai célként tűzték ki az uniós tagságot. A Európai Unió teljes jogú tagjának lenni azonban azon kívül, hogy kétségtelen előnyökkel jár, számos kihívást is hoz magával. Össze kell hangolnunk a politikánkat és a szabályainkat is az uniós elvárásokkal. A csaknem 450 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30 százalékát állítja elő. Hatalmas felvevőpiaca kiváló lehetőség a hazai termékek, köztük az élelmiszeripar és a mezőgazdaság által előállított javak kivitelére.

Amikor az utóbbi időben többször olvastunk arról, hogy egyes tagállamok visszaküldtek Szerbiába különféle szállítmányokat, mert különféle növényvédős szerek maradványai meghaladták az előírt határértéket, sokak fejében megfordult, hogy nem csak a vegyszerekről, határértékekről szólhat a dolog, hanem, mint sok minden mást, ezt is elpolitizálták. A számok azonban makacs dolgok. Ha a laborban kimutathatóan valóban meghaladja a kapott eredmény a határértéket, nincs okunk továbbra is mindent, pontosabban semmit a politikára fogni. Most viszont sokan egyfajta újabb csapásként élik meg, hogy jó néhány korábban gyakran használt növényvédő szert betiltottak. Azért vonták ki a forgalomból ezeket a peszticideket, mert 17 olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyeket nemrég az Európai Unióban is betiltottak. A mezőgazdasági minisztérium honlapján már megtalálható a tiltólistára került növényvédő szerek listája. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy holnaptól már senki nem fogja használni ezeket a szereket. Sajnos sok olyan korábban, évekkel ezelőtt betiltott szer is még a mai napig kapható a feketepiacon. A szabályozást azonban valahogyan el kell kezdeni. A Növényvédelmi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy ezeket a termékeket 18 hónappal ezelőtt tiltották be, de a felhasználási határidő lejártáig még fel lehetett használni a készleteket. Most lejárt az érvényességük, és a fennmaradt mennyiségeket a törvénnyel összhangban kell ártalmatlanítani. Ez úgy történik, hogy át kell őket adni az ilyen fajta hulladék gyűjtésében illetékes helyeken, ahonnan biztonságosan tárolják, majd megsemmisítik.

Az elmúlt négy évben 50 hatóanyagot tiltottak be. A növényvédő-szereknek a forgalomból történő kivonása, betiltása újabb kihívás a gazdálkodók számára. Az Európai Unió, amellyel a növényvédelmi szabályokat harmonizáltuk, a szabályokat biztosan nem valamilyen hirtelen ötlet alapján hozza meg, hanem a szerek betiltása mögött komoly tanulmányok, statisztikákon alapuló vizsgálatok vannak. Ha a szakemberek egy vegyszert károsnak ítélnek és tiltásra javasolnak, annak biztosan van is alapja. Sőt. Félő, azokról is kiderülhet káros mivoltuk, melyek egyelőre forgalomba hozhatók. Ugyanakkor érthető a másik oldalon az aggodalom is, hiszen ha évek óta használtak egy-egy permetszert, ami bevált a gyakorlatukban és hozzájárult a biztonságos termelései eredmények eléréséhez, akkor most nem minden esetben tudhatják, mi lehet az alternatíva.

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, a mezőgazdaság, a halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Kétségtelenül van benne logika, hogy ha egy szer az egyik országban tiltott, mert káros hatásaira utaló jeleket fedeztek fel, akkor az a másik országban se legyen legálisan forgalmazható. A jövőre nézve pedig nyilván egyértelműen kizárható, hogy a most betiltott szerek közül bármelyiket is rehabilitálnák. Nyilván a jövőben ismét lesznek majd olyanok, melyekről kiderül káros mivoltuk és azok is betiltásra kerülnek. Természetesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, ezt leírni könnyű, a gyakorlatban megvalósítani nagyon nehéz és körülményes, de az agrárium területén is alkalmazkodni kell a folyamatosan változó körülményekhez. A heterokultúra és a vetésforgó alkalmazása jelenti a megoldást, illetve a harmadik generációs peszticidek alkalmazása. A harmadik generációs peszticidek olyan, a természetben is előforduló szerek, amelyek a fenntartható mezőgazdaság növényvédelmének alapkövét jelenthetik. Ilyen például a feromonok alkalmazása, amelyek segítségével a csapdába csalt rovarok szaporodását gátolják meg. Érdemes még megjegyezni, hogy bizonyos vizsgálatok szerint, ha az egyes növényvédő szerek jelenléte külön-külön az előírt határérték alatt is marad, az úgynevezett „koktélhatás” következtében olykor felerősíthetik egymás, az emberi egészségre ártalmas hatását. Másrészt az is bizonyított, hogy permetezés nélkül a kártevők és a penészgombák elszaporodnak a növényeken, beindul a mikotoxin-termelődés, ami ha aztán az élelmiszereinkben megjelenik, szintén káros az egészségünkre.
 

Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele