A tavaly novemberben kezdődött kínai vezető- és generációváltás a főhatalom élén az idén márciusban ért véget. A világ legnagyobb népességű és második gazdasági hatalmává előlépett országnak a legfőbb tisztségviselői máris kijelölték a legfontosabb célokat, amelyeknek a többsége gazdasági jellegű.
Jegyzet
Most már a hazai szakemberek is egyre hangosabban lamentálnak a közúti és a határrendészeti állapotok miatt, s egyre gyakrabban óva intik a kormányt, hogy tartsa fenn a jelenlegi gyakorlatot. Ez utóbbi pedig abban merül ki, hogy a teherfuvarozók a határállomásainkon igen gyakran, elsősorban a nehézkes adminisztráció miatt, feleslegesen sokat vesztegelnek, másrészt pedig túl sok különféle illetéket kell fizetniük.
A tizenévesek élvezettel nézik az amerikai és angol kortársaikról szóló filmeket. Ezek főhősei gyakran olyan középiskolába járnak, amelyekben kötelező az iskolai egyenruha viselése.
Ritkán hallom, hogy öröm. Sőt egyre kevésbé látom, hogy valaki valóban örülne, ugyanis elgépiesedett, hiúsággal terhelt életünk zűrzavarban fulladozik.
Szerbiában kevés a jó hír, főleg kevés a gazdasági szempontú. Inkább csak arról hallani, hogy vállalkozások – és velük együtt munkahelyek – szűnnek meg, tovább folytatódik a recesszió, valamint, hogy – az utóbbi időben mind gyakrabban – negatív visszajelzések tapasztalhatóak az innen exportált áru minőségére vonatkozóan.
Amikor a múlt év vége fele eszméletlen állapotban bevittek a kórházba – az immunrendszerem megunta a majd kétévi ápolónői beosztásomat –, csak a lányom és az unokáim látogattak meg. Az itthoniak közül!

