A Világsarok + Balázs Attila második, a széppróza és a publicisztika határvonalain egyensúlyozó írásait tartalmazó kötete. 2006-ban megjelent elődjéhez, a Világsarok non-stophoz hasonlóan egotrip, „balkáni nyúl lelkem tükre”, afféle cuniculus vitae.
2026. január 20., kedd
Jegyzet
Szerbia gazdasági-pénzügyi helyzetével kapcsolatban a hamleti kérdést már azok is komolyan veszik, akik mindeddig a válságból való kilábalásról és a fényes jövőről szónokoltak. Márpedig ez azt (is) jelenti, hogy az ország sokkal rosszabb helyzetben van, mint azt a politikusok hajlandók bevallani.
Az anarchizmust rendszerint nem kapcsoljuk össze a vallással, pedig a hatalom ezen esküdt ellenségei között a vallási anarchisták képezik az egyik legkitapinthatóbb irányvonalat. Ha lehet ezt állítani, tipizáló szenvedélyünk ugyanis általában csődöt mond, amikor ezt a sokarcú mozgalmat kívánja belekényszeríteni az értelem osztályokból álló szigorú rendjébe.
Manapság az ember nemcsak attól fél, hogy valami szerencsétlenség folytán elveszti munkahelyét, hanem, hogy lebetegszik. Nem súlyosan, hanem mondjuk influenzás lesz, vagy éppen csak náthás.
Jó nálad, mondják, és egyvégben fél napot is velem töltenek. Néha nehéz embert látnom, kidobom őket, de másnap jönnek megint.
Régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, hogy a jelenlegi világgazdasági körülmények között újra kellene gondolni a modern pénzről és pénzrendszerről alkotott eddigi elképzeléseket. Az események más szemszögből történő átvilágítása pedig azt is felveti, talán azt sem ártana újragondolni, a demokratikusnak vélt döntéshozatali rendszerek mennyire alkalmasak, hogy a fiskális és költségvetési politika területén olyan döntéseket hozzanak meg, ami valóban mindannyiunk alapvető érdekeit szolgálják.