Azt hihetnénk, hogy a gondolkodásnak semmi köze az erkölcsi kérdésekhez, azaz csak abban a formában lehet köze hozzájuk, hogy lehetséges a jóról való elmélkedés, ám az etikusról véleményt formáló gondolat mint róla formált ítélet fölötte kell, hogy álljon az erkölcsnek, s ami fölötte van, az egyúttal kívüle is van. Ez a magyarázata a közismert ténynek, hogy attól még senki sem válik jó emberré, mert az eszével képes fölismerni, mi a rossz és mi a jó.
Jegyzet
Jól kitoltak velem a maják. Tönkretették a december 21-émet.
Hosszasan nézi a gyerek a plébánost, amint szögeli a lécet a kerítéshez.
– Jó napot!
Isten nevében kezdem el írni e sorokat, és ha Isten kegyes kedve úgy tartja, meghallgatja fohászaim és örök dicsőségére megtartja a világot keserű levében tovább forogni tengelyén, kegye által e sorok az olvasó elé kerülnek, aminek egyetlen tanulsága lesz, az, hogy december 21-én nem következett be az évek óta vészharangokkal jelzett világvége.
Ha jól emlékszem, valamikor tizenöt vagy tizenhat éves koromban unatkoztam utoljára. El is fogott valamiféle byroni mélabú, és úgy éreztem, teljességgel üres, céltalan az életem.

