2024. május 20., hétfő

Mi kerül a tányérba?

Újabb botrány a korlátlan lehetetlenségek országában. A napokban röppent fel a hír, hogy az elhullott háziállatok tetemét nálunk nem semmisítik meg, hanem a szürkegazdaság feldolgozza, azaz az ilyen hús visszakerül az élelmiszer-láncolatba, egyenesen a tányérba...

A fogyasztóvédelmi egyesületek azt állítják, ez nem újdonság, hiszen már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy Szerbiába „özönlik” a külföldi „kétes minőségű hús”. Olyan, amely ki tudja milyen utakon Dél-Amerikából származik, amelyet GMO-élelmiszerrel nevelt állatokból nyertek... És az is nyilvános titok, hogy számos kereskedő épp az olyan külföldről importált húsból, termékekből tollasodott meg, amelynek már letelt a szavatossági ideje...

A témát az tartja melegen, hogy Blic napilap értesülése szerint a minap letartóztattak egy Velika Plana-i hentest, akiről állítólag az a hír járta, hogy elpusztult lovak és szarvasmarhák tetemét vásárolta fel, majd azután késztermékek formájában áruba is bocsátotta a tetemek húsát. A hatóságok Nebojša J. nevű illetőt azzal gyanúsítják, hogy az emberi egészségre káros élelmiszert gyártott és forgalmazott. Egyébként az effajta bűncselekményért a törvény három évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő...

Most utólag valaki megkérdezhetné, hát miért lépett éppen most az állam, amikor évekig hallgatott? Nos, a gombolyag akkor kezdett gombolyodni, miután Belgium beperelte Szerbiát egy kétoldalú egyezmény be nem tartása miatt. Az történt ugyanis, hogy egy belga érdekeltségű céget alakítottak az elhullott háziállatok tetemének a megsemmisítésére Inđijában, de „a nyersanyag”, azaz az elhullott jószágtetemek sehogy sem akartak megérkezni a gyárba. Végre megszólalt az Energozelena, az említett gyár igazgatója, aki szerint az országban évente 250 000 tonna hús származik az elhullott jószágok teteméből, és szerinte ebből minimum 150 000 belekerül a különféle élelmiszerekbe. Állítólag hatalmas bizniszről van szó, amelynek értéke elérheti a 300 millió eurót!

Papíron azonban minden rendben. Mert törvények nálunk is vannak, csak senki sem tartja be őket... Évekkel ezelőtt Szerbiában három olyan gyár működött, amelyben a jószágtetemeket semmisítették meg, összesen 20 000 tonna volt a kapacitásuk. Hogy a gyakorlatban mennyire elferdültek a dolgok, az csak azután derült ki, miután a belgák megépítették a 150 000 tonnás kapacitású gyárat, de az kihasználatlan maradt. Az Energozelenában azt állítják, hogy hatalmas ellenállásba ütköztek, amikor a dögtelepekre be akartak jutni. Ekkor feljelentést tettek a rendőrségen, mert úgy gondolták, hogy a lakosság egészsége ellen irányul mindaz, ami az elhullott tetemek sorsával kapcsolatos. A belgák azt hangoztatják, kockán forog Szerbia tekintélye is, ebből kifolyólag pedig, ha a problémát rövid időn belül nem rendezi az ország, felfüggeszthetik az EU-val folytatandó további tárgyalásokat.

Való igaz, egyes önkormányzatok nem oldották meg az elhullott jószág elszállítását. Ekkor a gazda saját magára marad. Két választás van előtte: vagy egyedül ássa el az ilyen tetemet, vagy, ami könnyebb és egyszerűbb, előveszi az újságot, és megnézi az apróhirdetéseket. Rendszerint talál olyan hirdetőt, aki a jószágtetemek elszállítását vállalja...