HETI KÖRKÉRDÉS
Mivel tervez fűteni?
Évek óta gázzal fűtök, remélem nem drágul. 28%
Fával és szénnel, nem vezettettem be a gázt. 40%
Lakásban élek, a központi fűtés megbízható. 10%
Árammal tervezek fűteni, a klíma nem fogyaszt sokat. 22%
A fűtési szezon előtt mindig aktuális a kérdés, hogy lesz-e elegendő gáz, illetve hogy mi a helyzet a fűtőanyagokkal, és úgy általában az energiahordozókkal Szerbiában. Ami a földgázt illeti, a hazai készletek kedvezőbb helyzetet mutatnak, mint az európai átlag. Nyitott kérdés azonban az ár, valamint az orosz gázszállítási megállapodás sorsa. A jelenlegi adatok alapján nem az látszik a legnagyobb veszélynek, hogy Szerbiában egyszerűen elfogy a gáz. Sokkal inkább az, hogy a nemzetközi energiapiaci feszültségek miatt mennyibe kerül majd az energia télen, illetve hogyan alakul az ország orosz gázellátása az év hátralévő részében. Szerbia ebből a szempontból valamivel kedvezőbb helyzetben készülhet a télre, mint Európa több országa. Az államfő szeptember elején arról beszélt, hogy az országnak mintegy 670 millió köbméter földgáz áll rendelkezésére az udvarnoki és a magyarországi tárolókban. Ez jelentős biztonsági tartalékot jelent. Szerbia az elmúlt években a hazai tárolási lehetőségek mellett Magyarországon is igyekezett gázt raktározni. A tartalékok tehát egy esetleges rövidebb ellátási zavar esetén is fontos védőpárnát jelenthetnek. Az egyik legfontosabb kérdés azonban középtávon az, hogy mi történik szeptember 30-a után. A Szerbia és a Gazprom közötti jelenlegi megállapodás ugyanis szeptember végén jár le. A szerb–orosz gázszerződést 2026 folyamán már kétszer is meghosszabbították három-három hónappal, először márciusban, majd júniusban. A júniusi hosszabbítás szeptember végéig biztosítja a szállításokat. Mindez azért különösen fontos, mert Szerbia továbbra is erősen függ az orosz gáztól. A Gazprom szállításai a Török Áramlaton, illetve annak balkáni folytatásán keresztül érkeznek az országba. Az orosz gáz az ország ellátásának meghatározó részét adja, miközben Belgrád az elmúlt időszakban alternatív beszerzési lehetőségeket iskeresni kezdett.
A szeptember végi határidő ezért nem jelenti automatikusan azt, hogy október 1-jén ellátási probléma alakulna ki, akkor sem, ha nem születik megállapodás. Újabb tárgyalási kényszert jelent azonban Belgrád számára Moszkvával, aminek mindig lehet politikai háttere is. A tárgyalásokon az ár, a mennyiség és a szerződés időtartama is kérdés. Országunk számára különösen kedvező lenne egy hosszabb távú, kiszámítható és a tőzsdei áraknál olcsóbb konstrukció fenntartása. A jelenlegi európai gázárak mellett ugyanis egy nagyobb mennyiségű spot piaci beszerzésjelentősen megdrágíthatná az ország energiaköltségeit.
Európában már most drágul a gáz
A szerbiai helyzetet nem lehet elszigetelten vizsgálni az európai gázpiactól. Európa idén a szokásosnál alacsonyabb készletszinttel közelít a télhez. Szeptember elején az uniós tárolók nagyjából 65–67 százalékos töltöttségen álltak, ami az évnek ebben a szakaszában az elmúlt mintegy másfél évtized legalacsonyabb szintjei közé tartozik. Az Európai Bizottság a nyilatkozatok alapján ugyanakkornem számít közvetlen ellátásbiztonsági válságra. Az unió ma már sokkal több LNG-import-kapacitással, több beszállítóval és – nem utolsósorban– alacsonyabb gázfogyasztással rendelkezik, mint 2021–2022-ben. A brüsszeli szakértők szerint tehát a fizikai gázhiány egyelőre nem tartozik a legvalószínűbb forgatókönyvek közé. A problémát inkább az ár jelentheti. Az európai TTF gáztőzsdei áraz elmúlt hetekben jelentősen emelkedett, és szeptember közepén már 80 euró/MWh fölé is került. A piacot elsősorban a közel-keleti konfliktus, az LNG-szállítások bizonytalansága és az alacsony európai készletek tartják feszültségben. Ez Szerbia szempontjából is fontos, még akkor is, ha az ország jelentős mennyiségű gázt hosszabb távú szerződés alapján szerez be. Az európai árak ugyanis hatással vannak az alternatív beszerzési lehetőségekre, és meghatározzák azt is, mennyibe kerülne a hiányzó mennyiségek pótlása. Magyarország szerepe ebből a szempontból különösen érdekes. Szerbia az elmúlt években magyarországi gáztárolókban is tartott saját készleteket, így az északi szomszéd nemcsak tranzitország, hanem az ország energiatartalékainak egyik fontos helyszíne is. Magyarország maga is jelentős mértékben támaszkodik az orosz gázra, amely a Török Áramlaton keresztül érkezik. Ezért a szerb és a magyar ellátás között a következő hónapokban is megmarad a szoros kapcsolat. A szeptember 9–12. közötti karbantartás például átmenetileg csökkentette a Szerbia és Magyarország közötti gázforgalmat, de ez műszaki jellegű, előre tervezett korlátozás volt, nem kapott a hír különösebb sajtóvisszhangot sem.
Mennyire lesz zord a tél?
A fűtési szezon egyik legnagyobb bizonytalansága továbbra is az időjárás. Egy enyhe tél jelentősen csökkentheti a fogyasztást, és a jelenlegi szerbiai tartalékok mellett jóval kisebb nyomást jelentene az ellátórendszerre. Egy hosszú, hideg tél viszont hamar felgyorsíthatjaa készletek felhasználását. Szerbia helyzete ebből a szempontból azért is érdekes, mert a hazai tárolókapacitás bővítése folyamatban van. Az udvarnoki tároló kapacitását a tervek szerint 450 millióról 750 millió köbméterre növelik, ami jelentősen javíthatja az ország hosszú távú ellátásbiztonságát. Ez azonban nem oldja meg azonnal az összes problémát. A tárolókapacitás önmagában nem elegendő: szükség van megfelelő betárolt készletre, biztos importforrásokra és megfelelő szállítási kapacitásra is. Belgrád közben igyekszik csökkenteni az egyetlen beszállítótól való függést. Az ország alternatív forrásként az azerbajdzsáni gázzalis számol, valamint a görögországi LNG-infrastruktúránkeresztül elérhető cseppfolyósított földgázzal is. Ezek a források azonban jelenleg még mindig nem tudják teljes egészében kiváltani az orosz importot.
Nyitókép: Beta/AP
