A szerbiai utakon is megjelentek nemrégiben a szuperradarok, sok autóvezetőben él az a feltételezés, hogy a fix, az úttest mellett vagy felett rögzített sebességmérő kamerák már jóval azelőtt rögzítik a szabálysértést, mielőtt észrevehetnénk őket. Gyakran elhangzik az a vélekedés is, hogy ezek az eszközök akár több száz méterről, sőt kilométeres távolságból is „rajtakapnak” gyorshajtáson. A valóság azonban ennél jóval prózaibb, és a technikai adottságok pontosan meghatározzák a kamerák hatótávolságát.
A szaksajtó arról cikkez, hogy a Szerbiában leggyakrabban alkalmazott sebességmérő berendezések – például a GATSO RT4 típusjelzésű kamerák – legfeljebb 100 méteres távolságon belül tudják pontosan bemérni a járművek sebességét. Ebben a zónában a rendszer képes éles felvételt készíteni, rögzíteni a rendszámtáblát, és hiteles adatokat szolgáltatni egy esetleges szabálysértési eljáráshoz. A mérés nem messziről történik: a kamera nagyjából tíz méteres távolságtól válik aktívvá, vagyis nem az egész, 100 méteres útszakaszt „figyeli”, hanem egy előre meghatározott, viszonylag rövid szegmensét.
Fontos kiemelni, hogy ezek az eszközök nem folyamatosan rögzítik a közeledő járműveket. Bár a kamerák háza, a szerkezet doboza már messziről észrevehető, maga a rendszer csak akkor „lép működésbe”, amikor az autó belép a mérési zónába. Ez az a terület, ahol a mérés pontossága és a képminőség is már megfelel a jogi követelményeknek, azaz használható a büntetőeljárás során. Ennek fényében nem tekinthetők megalapozottnak azok az állítások, amelyek szerint a fix telepítésű sebességmérő kamerák rendkívül nagy távolságból képesek bemérésre. Az ilyen – több száz méteres vagy kilométeres – hatótávolság sokkal inkább a mobil, rendőrautók csomagtartójából kiemelt és felállított, illetve a járműbe épített radarokra, valamint a lézeres sebességmérő eszközökre jellemző, nem pedig az állandó telepítésű kamerákra.
A pontos mérési zónák ismerete ugyanakkor nem jelent felmentést a szabályok betartása alól: a sebességkorlátozások célja továbbra is a közlekedésbiztonság növelése, függetlenül attól, hogy hol és milyen eszközzel ellenőrzik azokat.
