Évente Szerbiában mintegy 50 ezer elsőéves hallgató van az állami- és magánegyetemeken, szakfőiskolákon. Ennyi családban várják hónapok óta izgatottan, idegesen a híreket, hogy mikor lesz a fölvételi vizsga a különböző felsőoktatási intézményekben.
Az elmúlt napok egyik vezető híre, hogy hétfőn a kormányfő és a Belgrádi Egyetem rektora megállapodott: Szerbia kormánya és a Belgrádi Egyetem minden szükséges lépést megtesz a leendő egyetemi hallgatók felvételi vizsgájának megszervezésével kapcsolatosan, amire a tervek szerint július utolsó hetében kerül sor, olvasható az együttes közleményben. Addig a kormány meghatározza az egyetemeken az államilag finanszírozott férőhelyek számát is, vagyis azt, hogy mely karra hányan iratkozhatnak be tandíjfizetési kötelezettség nélkül. Ez normális körülmények között már korábban megtörténik. Ám a felsőoktatásban már hét hónapja káosz uralkodik.
Szerbiában 8 állami és 10 magánegyetem működik, s ezeken a statisztikai adatok szerint alap-, mester- és doktori képzésen 250 ezer hallgató van. Az egyetemek keretében létező karok, továbbá az önállóan működő szakfőiskolák száma megközelíti a 120-at. Ezek kétharmadában döntöttek úgy az egyetemi hallgatók, vagy pontosabban fogalmazva: döntött úgy az egyetemisták egy része a hivatalosan sehol nem szereplő plénumokon, hogy blokád alá helyezik az intézményt, szünetelni fog az oktatás. Az, hogy ténylegesen hányan szavazták meg egy felsőoktatási intézmény blokádját, magyarán: hányan voltak jelen a plénumon az összes hallgató közül, igazából nincs adat. Gúny tárgyát képezik azok, akik annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a felsőoktatási intézményekben csak a hallgatók egy része az, amely eldöntötte, szünetelni fog az oktatás, nagyon sokan vannak, akik tanulni szeretnének, rendben befejezni a tanulmányaikat. Az ő tanuláshoz való joguk nem sérül?
Közben sok minden történt: a parlament megszavazta, 20 százalékkal növelik az egyetemi karok anyagi kiadásaira juttatott eszközöket, az önköltséges hallgatóknak felére csökkentik a tandíj összegét. Három hónapja kiderült, azokon a fakultásokon, ahol szünetel az oktatás, a blokád idejére a tanárok csak fizetésük 12,5 százalékát kapják meg, ez a tudományos kutatómunka alapján jár nekik. Az oktatási miniszter kijelentette: ha megkezdődik az oktatás, a fakultások számlájára megérkeznek az ígért összegek is. Ennél jobban csak az a miniszteri nyilatkozat verte ki egy hete a biztosítékot, amelyben kijelentették, lehet ott felvételi vizsgát tartani, ahol megkezdődik az elmulasztott tananyag pótlása. Komoly diskurzus alakult ki a kijelentés nyomán. A törvény kimondja, a felvételit a kar bonyolítja le, a minisztérium irányelvei alapján. A törvény ugyan nem szabályozza, hogy be kell fejeződnie az oktatásnak, hogy megtartsák a leendő egyetemisták számára a felvételit, ám a jogban járatosak azt mondják, a minisztérium meghatározhatja a kötelezettségeket az oktatásügyben uralkodó állapotok alapján, tehát adhat ki utasításokat rendkívüli, illetve speciális helyzet esetén. Egyes állami karokon attól rettegnek a tanárok, ha tovább tart ez az állapot, a leendő egyetemi hallgatók inkább a magánegyetemeket választják, és náluk jócskán lecsökken az egyetemisták létszáma. Ezért tölt el reménnyel sok egyetemi tanárt az, hogy a kormányfő és a rektor megbeszélésén végre felmerült egy konkrét, július végi időpont a felvételi vizsgákat illetően, amihez – hogy a közleményt idézzük – minden szükséges lépést megtesznek.
A legfrissebb adatok szerint 80 felsőoktatási intézmény kapta meg az oktatási hatóságok engedélyét, hogy online formában, konzultációk tartásával pótolják az elmulasztottakat. Vannak karok, ahol a tudományos-oktatási tanács meghozta a döntést a tananyag pótlásáról, és az egyetemisták ezt simán elfogadták, más karokon viszont a hallgatók vagy egy részük határozottan elutasítja az online oktatást. Az egyik tekintélyes hetilapban arról olvashattunk a minap, hogy három belgrádi felsőoktatási intézményben adatokhoz jutottak, egyik fakultás esetében a hallgatók mindegyike megszavazta, hogy kezdődjön meg az elmulasztottak pótlása, egy másikon a hallgatók 16 százaléka szavazott az online oktatás mellett, 84 százaléka ellene. Szintén egy fővárosi felsőoktatási intézményben a 900 egyetemistából mindössze 485 személy adta le voksát, 243 egyezett az online oktatással, 242 ellenezte. A belgrádi Politikai Tudományok Karának dékán asszonya a minap délelőtt bejelentette: náluk beindul az online oktatás, már azon a délutánon a tiltakozó hallgatók arról adtak hírt, hogy emiatt fizikailag is blokád alá vonják a fakultás épületét.
S az egyetemi tanárok egy csoportja, a fellázadt egyetem elnevezésű, nem formális tömörülés tagjai sátrat vertek a kormány épülete közelében, s e sorok írásakor még ott táboroznak. Másutt a kar szakszervezetének végrehajtó bizottsága döntött úgy, hogy a dolgozók sztrájkba lépnek, s erről írásban értesítette a tagságához tartozó tanárokat.
Közben a kragujevaci Orvostudományi Kar dékánja arról nyilatkozott, ők már áprilisban megkezdték a korábbi hónapokban elmulasztott tananyag pótlását, online oktatással és a klinikai központban végzett gyakorlati képzéssel. A téli szemesztert be is fejezték, a nyári pedig a következő hónapokban – 15 hétben – vár a tanárokra, hallgatókra, azzal, hogy augusztusban lesz egy kéthetes pihenő. Így szeptember végéig be is fejezik az évet. A miniszterhelyettes kijelentette, azoknak a karoknak, amelyek már áprilisban elkezdtek dolgozni, megérkezett a pénz a fizetésekre és egyéb költségekre.
Az is, aki csak felületesen olvas bele a hírekbe, leszűrheti, még mindig káosz uralkodik a felsőoktatásban, fakultásról fakultásra más a helyzet, sőt, egyik napról a másikra megváltozhat a szituáció. A hatalom és a tiltakozók közötti párharc, kötélhúzás még korántsem ért véget.
Közben nagyon féltem az egyetemistákat: ez az az életszakasz, amikor a tudást meg kell/kellene szerezniük, komolyan készülni a leendő hivatásukra. Sokan megtapasztalták, ha felborul a rendes tanulási rend, ritmus, szüneteltetik tanulmányaikat, mennyire nehéz ismét nekiülni és „melegíteni a széket”.
Nyitókép: Nišben a Bölcsészettudományi Kar hat hónapos zárlata kapcsán tartottak megmozdulást pár napja (Fotó: Beta)
