Szombaton tartották meg az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. Nemo tavalyi győzelme után Svájcnak jutott a házigazda szerep. Mellesleg az első Eurovíziót is Svájcban szervezték meg, 1956-ot írtak akkor, és az első győztes szintén svájci volt. Az idei rendezvény alkalmat adott arra is, hogy kicsit jobban megismerjük az országot. A versenyzők fellépései közt hallhattuk, hogy Svájc nem csak a pontosságról, az óráról, a bicskáról és a sajtról ismert, hanem a kacsatáncról is, a jellegzetes tánchoz járó dalt ugyanis Werner Thomas svájci harmonikás komponálta 1957-ben. A műsorvezetők emellett arról is beszéltek, hogy Svájcnak négy hivatalos nyelve van, és nem mindenki beszéli mindegyiket, az ország „gépezete” azonban így is működik.
Az idei dalfesztivál valamivel visszafogottabbnak tűnt, mint a korábbiak. Izgalmakból mégsem volt hiány, az újabb pontozási módszer ugyanis tesz róla, hogy fenntartsa a figyelmet. Külön szavaz a zsűri, külön számítják a telefonos voksokat, immár a világ minden részéről lehet szavazni, a győztes kiléte pedig akkor derül ki, amikor mindezt összeadják és meghirdetik. Az utolsó pillanatig nem tudni, hogy ki nyeri meg a fesztivált, mert a zsűri és a telefonos szavazatok közt olykor éles különbségek mutatkoznak. Ez most is így történt. Míg a zsűri összesítve a legtöbb pontszámot Ausztriának, Svájcnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Hollandiának adta, addig a telefonos voksok alapján Izrael, Észtország, Svédország, Ausztria és Albánia került a lista élére. Ausztriának úgy sikerült győznie, hogy elegendő szavazatot kapott a zsűritől és a nézőktől is.
A nézők idén főleg a vidámabb hangulatú dalokra voksoltak. Nagyszámú szavazatot adtak az észtországi Tommy Cash Espresso Macchiato című dalának. Annak ellenére, hogy korábban felhördülést váltott ki, sokan a szövegét kifogásolták, mert sértő sztereotípiákat tartalmaz az olasz kultúrára nézve. A voksolóknak viszont ez úgy látszik nem számított, az is lehetséges, hogy a sok szavazat talán reakció a kávé drágulására. A telefonos voksok alapján Svédország is jól szerepelt, érdekes módon a fogadóirodáknál már azelőtt nyerőnek számítottak, hogy fellépőt választottak volna, de a Bara bada bastu szaunás daluk bejött a közönségnek.
Ausztriát JJ, eredeti nevén Johannes Pietsch képviselte a Wasted Love című popopera zeneszámmal. JJ 24 éves, Bécsben született, részben filippínó, Dubajban nőtt fel, klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de a popzenéért is rajong, amivel viszont leginkább magára vonta a figyelmet, az a szoprán hangfekvése. A dal egyik társszerzője Teya, illetve Teodora Špirić, aki szerb szülőktől származik, így ez valamelyest vigaszt nyújtott Szerbiának, hiszen az országunk képviselője idén nem került be a döntőbe. Szerbiát Princ od Vranje képviselte a Mila című dallal, amin a megválasztása óta sokat csiszoltak. A produkción is többször változtattak, Princ előbb egy rózsához énekelt, azután selyemszalagos akrobatát kapott maga mellé, végül mégis táncosokkal lépett fel. Amit lehetett, kihoztak belőle, de sajnos eleve nem tartozott az esélyesek közé. Tulajdonképpen az egész szerb válogató gyengének mutatkozott, a zsűrielnök elnézést is kért a silány felhozatalért. Nem csak Szerbia maradt ki a döntőből, egy résztvevő térségbeli ország sem jutott be. A nem először alulmaradt Szlovénia, a tavaly második helyen végzett Horvátország és a visszatérő Montenegró sem.
Ugyanakkor nem minden a helyezésen múlik. Érdekes megemlíteni San Marino esetét. Tizenötször vettek részt a dalfesztiválon, most kerültek be negyedszer a döntőbe, és nekik ez is öröm. A legjobb helyezésük a 19. volt, ezúttal utolsók lettek. San Marino egy kicsi ország, ezért a válogatójukra a világ minden tájáról várják a jelentkezőket. Legtöbbször olasz versenyzőt választanak, akárcsak idén is, Gabry Ponte olasz DJ képviselte őket a Tutta l’Italia című dallal. A válogatójukra egyébként a magyar Carson Coma is jelentkezett, reakcióként arra, hogy Magyarország évek óta nem vesz részt a versenyen. Végül nem ők győztek, magyar származású fellépők mégis voltak a Eurovízión, Németországot idén az Abor & Tynna duó képviselte, a nevük pedig egy magyar származású testvérpárt takar, Bornemisza Tündét és Bornemisza Attilát. Ők az egészen jónak mondható 15. helyen végeztek. A végeredmény tehát úgy alakult, hogy első lett Ausztria, a második Izrael, a harmadik Észtország, a negyedik Svédország, az ötödik Olaszország. Jövőre tehát Ausztriában tartják meg a versenyt, ami jó lehetőséget kínálhat élőben is részt venni rajta. A belépő ára ugyan borsos szokott lenni, de legalább nem kell túl messzire utazni.
Nyitókép: Az idei rendezvényt az Ausztriát képviselő JJ nyerte (Fotó: AP via Beta)
